A nap témája: Az MNB szerint jövőre 42(!) százalékkal drágulhatnak az élelmiszerek

Jövőre átlagosan 42 százalékkal lesznek drágábbak az élelmiszerek, mint idén – idézi a 444.hu a Magyar Nemzeti Bank (MNB) decemberi inflációs jelentését.

A meglehetősen sokkoló adat úgy jön ki a jegybanknak, hogy a nem feldolgozott élelmiszerek 28,4 százalékkal, míg a feldolgozott élelmiszerek 48,2 százalékkal drágulhatnak 2023-ban.

A jegybank összességben 15-19,5 százalék közötti inflációs adatot vár jövőre: a kalkuláció szerint az energia 39, az üzemanyagok pedig 21 százalékkal lehetnek magasabbak 2023-ban, de például a piaci szolgáltatások „csak” 9,6 százalékkal, az ipari termékek pedig 8,7 százalékkal kerülhetnek többe, így jön ki a 15-19,5 százalék közötti átlag. Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi bejelentése szerint a kormány 2023-ra 15 százalékos inflációval számol és a nyugdíjakat is ennyivel korrigálják.

A jelentés szerint eddig is főleg az élelmiszerek húzták az inflációt: novemberben 22,5 százalékos lett a pénzromlás, de ezen belül az élelmiszerek ára 43,8 százalékkal emelkedett, amire már nehéz jelzőket találni. A kormány legutóbb 2023. április 30-ig meghosszabbította az élelmiszerár-stopot, a jegybank elemzője szerint viszont az ársapkák végső soron emelik az árakat, mert az alapvető élelmiszerek árának maximalizálása más, „helyettesítő” termékek árát emelte meg irreálisan.

A lap – a teljesség igénye nélkül – idézte azokat a tényezőket amelyek az Európában legmagasabb inflációkat eredményezte:

  • a kormány osztogatása a választások előtt,
  • a gyenge forint,
  • az élelmiszeripari magas importhányad,
  • a lakossági energiaárak emelése,
  • az ársapkák,
  • az aszály,
  • az ár-bér spirál,
  • a háború.

A Magyar Nemzeti Bank decemberi inflációs jelentésében viszont új fogalom jelenik meg, mint az infláció egyik okozója: a cégek profitnövekedése.

Erről már beszélt kedden Virág Barnabás, az MNB alelnöke is, szerinte több jelből is az látszik, hogy a vállalatok a kedvező jövedelmezőség miatt a kelleténél nagyobb mértékben emelték az áraikat. A jegybank szeptemberi inflációs jelentésében még nem szerepeltek a profitéhes cégek, ellenben a decemberiben már nyolcszor is felbukkan, mint a pénzromlás egyik okozója.

Emellett az árak növekedéséhez a vállalati profitok jelentős emelkedése is hozzájárult, azaz az infláció gyorsulása nem csak a költségek növekedését tükrözi

– olvasható először a jelentésben.

Majd többször is leírják, hogy a vállalati profitok emelkedése az ágazatok széles körében megfigyelhető, a magas átárazást tehát a jegybank szerint nem csupán a költségoldali nyomások (bérek, energia), hanem az emelkedő vállalati profitráták (a profitráta a tőke jövedelmezőségi fokát mutatja) is támogatják.

Az MNB inflációs jelentéséből egyébként az derül ki, hogy a működési eredmény főleg az iparban és a szállítási ágazatban javult leginkább a harmadik negyedévben, de például a mezőgazdaság mínuszban van, pedig éppen az élelmiszerek ára ment fel az egekbe.

A lap jelezte, a kormány már korábban is hangsúlyozta, hogy az infláció számos ágazatban jelentős nyereségeket eredményezett, de arról nem volt szó, hogy eleve a profitéhség okozta volna az inflációt.

Szeretne a jövőben is olvasni hasonló cikkeket?

A Makói Csípős mögött nem állnak milliárdosok, működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk. A Donably-n könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb híreink

A nap idézete

139 éve született Szabadkán Kosztolányi Dezső, író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a XX. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja.

Tovább »

kapcsolódó cikkeink