A korábban tervezettnél nagyobb GDP-arányos hiány és 670 milliárd helyett 2610 milliárdos Rezsivédelmi Alap – elkészült a Költségvetési Tanács a rendeleti úton módosított 2023-as költségvetés véleményezésével – írja a Portfolió.
A Költségvetési Tanácsnak Kovács Árpád az elnöke, Windisch László ÁSZ-elnök és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke pedig a tagja. A vélemény alján azonban nem szerepel Matolcsy György aláírása, aki korábban erős kritikákat fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikájáról.
A most közzétett vélemény egyik legfontosabb megállapítása, hogy
a pénzügyminiszter korábbi 3,5 százalékos várakozásával szemben a KT 3,9 százalékos GPD-arányos hiányt vár.
Nem lesz olcsó a módosított rezsicsökkentési rendszer fenntartása sem a Költségvetési Tanács (KT) véleménye alapján. Ezt jól mutatja, hogy a jövőre 670 milliárd forintra tervezett Rezsivédelmi Alap közel kétezer milliárddal, 2610 milliárd forintra emelkedik. A módosított költségvetést még december 23-án küldte el Varga Mihály pénzügyminiszter a KT tagjainak.
A Portfolió elemzése szerint a most közzétett véleményből kiderült többek közt, hogy:
- az éves infláció várhatóan 15 százalékos lesz, emiatt az eddigi legnagyobb áfabevételére számíthat a kormány. Ez megközelíti a 8000 milliárdot, ami 16,2 százalékos emelkedés 2022-höz képest;
- a közfeladatot ellátó intézmények megugró energiaköltségeit részlegesen kompenzálja az állam;
- lényegesen magasabb kamatkiadásokkal számolhat a kormány jövőre;
- tartják azt az ígéret, hogy amennyiben a tervezettnél jobban nő jövőre a GDP, akkor az ebből származó többletbevételt a kormány a hiány mérséklésére fordítja – itt három százalékra csökkentést szorgalmazza a Költségvetési Tanács;
- a lakossági energiafogyasztást érintő kedvezményes tarifák átlagos fogyasztási szintig történő fenntartására előirányzott összeg a korábbi 600 milliárd forintról 1458,2 milliárd forintra nő;
- 855 milliárdra emelkedik az állami intézmények, állami vállalatok, önkormányzatok energiaszámla-kompenzációja;
A Költségvetési Tanács szerint a rendelettervezet bevételi és kiadási előirányzatainak teljesíthetősége kockázatot hordoz. Azonban hozzátették, hogy a Tanácsnak a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló rendelettervezet hitelességére nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a rendelettervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését. Innentől az utolsó akadály is elhárult az életbe lépés elől, parlamenti vitát nem tartanak majd.