A közgyűjtemény őrizetébe került Berkeszi István temesvári főreáliskolai igazgató első világháborús kézírásos naplója – adta hírül a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltár Makói Levéltára. A kötet a Makói József Attila Gimnázium vezetőinek jóvoltából, az ottani könyvtár állományából került át a levéltárba.
A könyvről Marosvári Attila levéltáros írt az intézmény oldalán. A napló szerzője, dr. Berkeszi (1879-ig Pollák) István (Berkesz, 1853 – Temesvár, 1922) nem ismeretlen a történészek előtt, hiszen számos könyvet, tanulmányt publikált a 18. századi Magyarország, a Bánság, s ezen belül Temesvár történetéről. A városban élte meg az első világháború kitörését és minden bizonnyal a háború ösztönözte arra, hogy naplóírásba fogjon.
Bár az első bejegyzés 1914. június 28-i keltezésű, biztosra vehető, hogy csak július végén fogott hozzá a napló vezetéséhez, amikor már tudta, hogy történelmi idők fognak elkövetkezni. Feljegyezte az iskola napi működésével és életével kapcsolatos adatokat, a háború hatása nyomán jóval túl is lépett ezen. Rendszeres bejegyzései pontos látleletét adják az iskolán kívüli viszonyoknak, és hű képet nyújtanak a bánsági nagyváros háborús mindennapjairól.
A pontosan száz kézírásos oldalt kitöltő napló utolsó bejegyzése 1918. október 27-én keletkezett. Bár voltak hosszabb kihagyások (1918. február 1. és augusztus 1 között például semmit sem jegyzett fel), az események folyamata, ennek nyomán pedig a naplóíró kedélyének változásai a sikerek és a kudarcok, a félelemek és a bizonytalanságok, a remények és a kilátástalanságok között hánykolódva, igen pontosan dokumentálhatók.
A naplójának – mint egyfajta kordokumentumnak – a megőrzését mindennek ellenére fontosnak tartotta. Hogy hogyan került Makóra, az itteni főgimnázium tanári könyvtárába, nem tudjuk, erre vonatkozó adat nem maradt meg. Nincs információnk arról, hogy Berkeszi, aki haláláig kitartott Temesváron, és sokakkal ellentétben nem menekült át Magyarországra, bármikor is járt volna a városban. Így csak feltételezzük, hogy a makói intézményt 1902–1918 között vezető, s 1918. augusztus 16-án temesvári tankerületi főigazgatóvá kinevezett Madzsar Gusztáv közvetítésével juthatott Makóra.
Berkeszi István naplója mindazonáltal nem ismeretlen a magyar történeti kutatás előtt. Az addig a makói gimnázium könyvtárában lappangó kötetet Marosvári Attila történész találta meg, s 1989-ben a békéscsabai Új Auróra Könyvkiadó jóvoltából publikált belőle egy bővebb válogatást, amely főként a köztörténeti szempontból fontos részletek közzétételére fókuszált.
