Lukács László György, a Jobbik-Konzervatívok frakcióvezetője és alelnöke többek között azt szerette volna megtudni, hogy a magyar adófizetőknek mennyi pénzébe kerül a vendégmunkások magyarországi behozatala és alkalmazása, ezért írásbeli kérdéssel fordult Nagy Mártonhoz, az Orbán-kormány gazdaságfejlesztési miniszteréhez.
A magyar kormány teljes mértékben elkötelezett a külföldi vendégmunkások Magyarországra történő behozatalában és foglalkoztatásában
– állapította meg kérdése bevezetőjében az ellenzéki politikus.
Szerinte ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a nyár elején a kormánypárti többség elfogadta a vendégmunkások behozatalát egyszerűsítő törvényt, a magyar kormány támogatásával pedig már meg is kezdődött a külföldi – többnyire kirgiz, mongol, vietnámi, indonéz és filippinói – vendégmunkások toborzása.
Lukács hangsúlyozta: a Jobbik-Konzervatívok ellenzi, hogy a magyar adófizetők pénzéből vendégmunkások foglalkoztatását támogassa a kormány. Éppen ezért merült fel benne a kérdést, hogy mégis mennyibe kerül ez nekünk.
A fideszes miniszter államtitkárára, Fónagy Jánosra testálta a válaszadás kötelességét, akitől viszont csak semmitmondó, a lényeget elkerülő válaszra futotta:
,,A harmadik országbeli [tehát nem magyar és nem EU-s – a szerk.] munkavállalók toborzását és foglalkoztatását a magánszférában működő munkaadók, vagy szintén piaci szereplőként jelen levő munkaerő-kölcsönző cégek valósítják meg, nem pedig valamely állami intézmény”
– magyarázta Fónagy, aki erre hivatkozva értelmezhetetlennek minősítette az ellenzéki kérdést.
A kormány ugyan titkolni látszik a pontos adatokat, de például a Debrecenben épülő CATL kínai akkumulátorgyárnak adott vissza nem térítendő állami támogatások összegéből ki lehet számolni, hogy
68 millió forintunkat költik egyetlen, többnyire ázsiai vendégmunkások által betöltendő munkahely megteremtésére.
Lukács László György nem hagyta annyiban a dolgot, ezért arra is rákérdezett, hogy hány szervezet pályázott minősített munakerő-kölcsönzői státuszra. Ezzel kapcsolatban azt is megkérdezte, hogy mely állami szerv és milyen kritériumrendszer vagy mérlegelési jogkör alapján dönt a vendégmunkásokat hazánkba importáló cégek pályázatairól. Ezzel kapcsolatban két fontos kérdést is felvetett:
Mely szervezetek nyertek el minősített munakerő-kölcsönzői státuszt? Hány cégnek sikerült a nemzetbiztonsági átvilágítása, és hány cég volt, amelynek nem?
A területért felelős Szijjártó Péter külügyminiszter helyett államtitkára, Magyar Levente válaszolt. A válaszból kiderült, hogy eddig 25 jogi személy kapta meg a minősített munkaerő-kölcsönzői státuszt, a kérdésben eljáró hatóság pedig csak a kormányrendeletben meghatározott, objektív szempontoknak megfelelő vállalatokat veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vett szervezetek listája nyilvános.
Sas Zoltán, a Jobbik-Konzervatívok nemzetbiztonsági szakpolitikusának kérdésére adott kormányzati válaszból az is kiderült, hogy csak bizonyos esetekben világítják át a hazánkba érkező vendégmunkásokat.
(alfahir.hu)
