A cigánycsuk lett az év madara 2021-ben

A cigánycsukot választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az idei év madarának – közölte hétfőn az MTI-vel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Az MME 1979-ben indította el az „Év madara” akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A négy évtizede futó programban a lakosság tavaly három fajra szavazhatott: a cigánycsuk mellett a kis őrgébicsre és a sordélyra – olvasható a közleményben.

A szavazáson győztes cigánycsuk a mezei verébnél kicsit kisebb méretű madár. A nászruhás hím feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja fehér.

Apró rovarokból, pókokból, hernyókból álló táplálékát a növényzet csúcsáról lerepülve többnyire a talajon fogja meg.
A sík, domb- és hegyvidékek nyílt, gazos-bokros területek jellegzetes madara. A zárt erdőkből és a monokultúrás agrártájból hiányzik. Száraz növényi szálakból álló fészkét a tojó a talajra, fűcsomó tövébe építi. Évente kétszer is költ. Fészekalja alkalmanként 4-7 tojásból áll.

Rövid távú vonuló, a telet az európai és észak-afrikai Mediterráneumban tölti. Az őszi vonulás nagy része szeptember-októberben zajlik, a fiatalok kóborlása már augusztusban elkezdődik. Tavasszal az első példányok korán, február végén és márciusban megérkeznek, egyes példányok át is telelhetek.

A természetvédők közleménye szerint a magyar állomány az 1999-2019 közötti 21 évben 54 százalékkal csökkent, napjainkban 195-210 ezer párra tehető. Megfogyatkozása hátterében a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása, a gazos-bokros élőhelyek megszűnése, beszántása, továbbá a növényvédőszerek okozta rovartáplálék-hiány áll.

Annak érdekében, hogy ez a folyamat megállítható és megfordítható legyen, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság keretein belül is alkalmazható olyan természetkímélő gazdálkodási módszereket kell szélesebb körben alkalmazni és az Európai Unió agrártámogatási rendszerén belül finanszírozni, mint a szegélyélőhelyek meghagyása és ezek területének növelése a mezőgazdasági táblák szegélyének kezeletlenül hagyásával, a gyepek és gazosok égetésének további tiltásával – olvasható az MME közleményében.

(Kiemelt fotó: Sutyák János/mme.hu)

Szeretne a jövőben is olvasni hasonló cikkeket?

A Makói Csípős mögött nem állnak milliárdosok, működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk. A Donably-n könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb híreink

Nincs ultrahang a makói sürgősségi osztályon hétvégén

A szerdai testületi ülésen a Fidesz és DK kampánybeszédeket is hallhattunk a napirend előtti felszólalások alkalmával, azonban Gáspár Sándor egy lényegesebb helyi témára hívta fel a figyemet. Jelesül: a makói sürgősségin nem tudnak ultrahangot csinálni hétvégén.

Tovább »

A nap idézete

76 éve született Andorai Péter, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész.

Tovább »

kapcsolódó cikkeink

Elkezdődött az ajánlásgyűjtés

Tegnap, április 20-án, szombaton kezdődött az európai parlamenti, helyi önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati választás kampányidőszaka. A jelöltek és jelölő szervezetek megkezdhetik az ajánlások gyűjtését.

Tovább olvasom »