A csanádpalotai költségvetés módosításának hibái eltörpülnek a rendelet tartalmához képest

Korábbi cikkünkben már megírtuk, hogy egészen furcsa körülmények között született meg Csanádpalota 2022. évi költségvetés-módosító rendelete, hiszen először nem szerepelt a rendeletek sorában, majd hirtelen megjelent megváltoztatva ezzel a rendeletek sorszámozását az njt.hu honlapon, ahová ezen rendeleteket kötelezően fel kell töltenie az önkormányzatoknak.

Az időközi önkormányzati választások óta azt nyilatkozza az új polgármester és a képviselők, hogy rossz a költségvetés, módosítani kell, szóval nagyon nehezen hihető, hogy megfeledkeztek volna róla. Pedig nem döntött róla a pénzügyi bizottság, annak ellenére, hogy kötelező lett volna és a testületi ülés napirendjén sem szerepelt, de egy követhetetlen és nehezen értelmezhető szavazás során mégis döntöttek róla.

Megkérdeztünk egy önkormányzati gazdálkodásban jártas pénzügyi szakembert. Úgy fogalmazott, ezek szarvashibák, amelyek kapkodásra utalhatnak, vagy valaminek a leplezésére, de mindezen baklövések eltörpülnek amellett, hogy milyen tartalommal töltötték meg Csanádpalota 2022. évi költségvetéséről szóló rendelet módosítását.

Kérésünkre számba vette ezeket:

1. A rendeletet alátámasztó kötelező mellékletek nagy részét nem módosították, pedig azok szolgálnak a költségvetés alátámasztására, vagyis nem tudni, hogy a módosításban szereplő új adatok, hogyan kerültek meghatározásra. A képviselők korábban minden költségsort részletezve kértek, most nem számított, indoklás nélkül elfogadták, ami nem éppen felelős döntés.
2. A módosított mellékletek arról árulkodnak, hogy az úgynevezett előirányzatokat már valakik 2022. szeptember 30-án módosították az ASP szakrendszerben, de a rendelet csak 2022. november 9-én született, több mint egy hónappal később. A rendelet megszületésének minden esetben meg kell előznie az előirányzatok módosítását. Mindez szakértőnk szerint kimeríti minimum a felelőtlen gazdálkodás fogalmát, de lehet akár még ennél komolyabb törvénysértés is. Vajon ezt tudták-e a döntéshozók és a költségvetést aláíró (ezáltal a hitelességéért és a szabályosságáért felelős) aljegyző?
3. Több mint fél éven keresztül azt harsogták a településen, hogy az előző vezetés túltervezte a költségvetés bevételeit, ennek ellenére a módosításban a rendelet készítői további 12,5 millió forinttal emelték a bevételeket, vagyis újabb ellentmondásba keveredtek.
4. Az alpolgármester a rendelet elfogadásának testületi jegyzőkönyvében állítja, hogy 40 millió forinttal kevesebb helyi iparűzési adó bevétellel és nagyon szűk évet zár az önkormányzat. A helyzet az, hogy majdnem igaza volt a képviselőnek, hiszen 2022. szeptember 30-ig 83,5 millió forint iparűzési adó folyt be, ami a tervezettnél több, mint 50 millióval kevesebb volt. Fontos megjegyezni, hogy szeptember 30. után már nem várható jelentős mértékű ilyen adóbevétel, ennek ellenére a testület elfogadott egy olyan rendeletet, amiben még 41 millió adót várnak (persze hiába), ami lehetetlen és akár ahhoz is vezethetett, hogy nem tudott bizonyos számlákat kifizetni az önkormányzat, hiszen nem volt rá fedezete. Talán ezért hiányzik a számok pénzügyi alátámasztása? Megfelelően voltak tájékoztatva a képviselők a tartalomról? Ha igen, akkor nagy felelőtlenség volt az elfogadása.
5. A rendeletben sok az ellentmondás. Leginkább az problémás, hogy a tervezett bevételek nagyon nincsenek összhangban a befolyt pénzekkel vagyis a tervek nincsenek köszönő viszonyban sem a valósággal. Megkérdezett pénzügyi szakemberünk szerint, amennyiben nem valósak az iparűzési adóbevételek, akkor a képviselők a döntésükkel jelentős mértékben eladósíthatták a várost és akár az önkormányzat vagy intézményinek a működését is veszélybe sodorhatják, akár olyan feladatok is veszélybe kerülhettek rövidebb-hosszabb ideig, mint a gyermekétkeztetési számlák kiegyenlítése, hiszen az nagy összeg minden hónapban.
6. Mindenhol azt harsogták, hogy vissza kell fogni a kiadásokat a nehéz gazdasági helyzet miatt, nos ők egy olyan rendeletet fogadtak el, amelyben megemelték azokat.
7. Rengeteg dolgozót távolítottak el, vagyis az ő bérüket megspórolták, összevontak intézményeket, még az előző vezetés kedvezményes áramszerződést kötött, vagyis kedvezményes áron kapja a település a villamosenergiát, valamint a közvilágítás fejlesztése révén biztosan mérséklődött a fogyasztás, sőt Pernekiék úgy kapták meg a vezetést, hogy az intézmények energetikai korszerűsítésén jelentősen javítottak az elődök. Rendezvényeket nem nagyon tartottak, ha mégis, akkor arra adományokat gyűjtöttek. Az orvosi rendelőben olyannyira „odafigyelnek” a spórolásra, hogy a betegek gyakran 15 fokban ülnek a váróteremben. Nagy ötlet volt a fával való tüzelés bevezetése ott, pláne a vizes fával, ami a tilos, hiszen a vizes fából egészségkárosító anyagok távoznak az égés során, az alacsony fűtőértékről nem is beszélve. Vajon ezekről tudnak a képviselők, amikor agyondicsérik egymást a testületi üléseken, hogy milyen jól dolgozott az energetikai csapat? Vagy tisztában vannak vele, hogy „komoly hozzáértésük” ellenére sem sikerült spórolni, sőt?
8. Hogy mire mehetnek el a pénzek? A legszembetűnőbb a külsős személyek juttatása, akik több mint 12 millió forintot visznek el Csanádpalotáról. Milyen munkákért? Többek között lehetséges, hogy éppen a költségvetés megalkotásáért – ez a fentiek olvasatában nem volt túl jó befektetés a városnak. Mindenesetre az alkotó a nevét nem adta hozzá, de a felelősség a jegyzőé és a polgármesteré.
9. Még egy fontos adat látszik a számokból, mely szerint a kampányban beharangozott pályázati források továbbra sem érkeztek meg. Mi lehet az oka mindennek? – tehetik fel jogosan a kérdést a palotaiak.

Ha a képviselők tudtak minderről, akkor cinkosok és a palotaiak ellen dolgoznak. Ha nem, akkor vajon meddig figyelik tétlenül ezt az ámokfutást? A nyilvánvaló szabálytalanságokat kivizsgálja-e a Kormányhivatal vagy a Magyar Államkincstár?

A kérdések csak szaporodnak, válaszok pedig továbbra sincsenek.