A nap témája: Az Országgyűlés elé kerülnek a Fudanról és az álláskeresési járadékról szóló népszavazási kérdések

Tavasszal összegyűlt az érvényes 200-200 ezer aláírás a Kínáról felvett hitelből, kínai alapanyagokból, kínai vendégmunkásokkal Kínának szánt Fudan egyetem ügyében, illetve abban a kérdésben is, hogy a mostani 90 napról legfeljebb 270 napra emeljék az álláskeresési járadék időtartamát. A kérdésekről Karácsony Gergely főpolgármester magánszemélyként indított népszavazási kezdeményezést.

Jámbor András, a Párbeszéd országgyűlési képviselője csütörtökön a Facebook oldalán jelentette be, hogy az igazságügyi bizottság döntött az álláskeresési járadékról és a diákvárosról szóló népszavazási kérdéseikről, és átengedte őket.

„Egy hármas, lakhatási, megélhetési és élelmiszerválság idején minimum elvárás, hogy az állam cselekedjen. Erről a létbiztonságról szól ez a két kérdés‼ Pontosan ezért az ellenzéki pártok közösen két törvényt is benyújtottak a parlamentnek, amellyel a kormány maga tudja ezt a két létszükségletű kérdést rendezni! Ha nem teszi, akkor a nép politikai döntése fogja kikényszeríteni a népszavazáson”

– írta.

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese egy csütörtöki sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az ellenzéki pártokkal közösen kezdeményezik a Fudan Egyetem létrehozásáról szóló jogszabály visszavonását, valamint az álláskeresési járadék időtartamának kilenc hónapra emelését. Az MTI azt írta, Szabó hangsúlyozta, hogyha a kormánypártok támogatják törvény-, illetve határozati javaslatukat, akkor a két témában nem kell népszavazást kiírni, és az állam megspórolhatja a referendum költségeit. A frakcióvezető-helyettes a népszavazás menetéről is beszélt: int mondta, csütörtökön az igazságügyi bizottságnak egy eljárásban kell megalkotnia a két kérdésről szóló határozati javaslatot.

„Ezt követően napirendre kellene tűzni a témát, a köztársasági elnöknek pedig ki kell jelölnie a referendum időpontját”

– fogalmazott.

Tordai Bence frakcióvezető rekordalacsonynak nevezte az álláskeresési járadék folyósításának három hónapos idejét. Szerinte most már a Fideszen múlik, hogy kiír-e egy népszavazást, „eltapsolva 14 milliárd forintot az adófizetők pénzéből”, vagy támogatja a két ellenzéki indítványt, és akkor a népszavazás ügye lekerül a napirendről, mondta.

Tetszenek a cikkeink? Szeretné, ha a jövőben is olvashatna ilyeneket?

A Makói Csípős kormányfüggetlen hírportál. Célunk a Makó és térségi valóság bemutatása, küzdelem a korrupció és a közéleti arrogancia ellen. Nem áll mögöttünk milliárdos és nem vagyunk kitömve közpénzzel sem. Éppen ezért működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk.

A Donably-n könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

Havi ezer forint is nagy segítség!

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb híreink

Az új határvadászok tizede már felmondott

Augusztus 15. és november 21. között 86 szerződéses határvadász fel is mondott (hatósági szakzsargonnal élve: benyújtotta lemondó nyilatkozatát) – tudta meg a Magyar Hang az Országos Rendőr-főkapitányságtól. Vagyis, az aktív állomány tizede már lemorzsolódott, hiszen a felmondás azonnal hatállyal megszünteti a rendőrségi jogviszonyt.

Tovább »

Fejlemény a Bartók-ügyében: a bíróság mérlegelés nélkül utasította el tiltakozó szülők kérelmét

Az ítélőtábla nem mást mondott, minthogy a bíróság iratellenes érvre alapozva, mérlegelés nélkül utasította el a kérelmünket – azaz nem létezik semmilyen irat, amire hivatkozhat a tankerület, hogy jogosan van a Bartók az Almásiban. Szóval indul a második menet – adta hírül a bartókos szülők jogi képviselője az iskoláért összefogott csoportban.

Tovább »

kapcsolódó cikkeink

A nap témája: Az EP ragaszkodik ahhoz, hogy fagyasszák be a Magyarországnak szánt EU-s forrásokat

Az Európai Parlament képviselői csütörtökön 416 szavazattal, 124 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban kijelentették, hogy „a Bizottság és a magyar kormány által megtárgyalt 17 intézkedés nem elegendő az EU pénzügyi érdekeit jelenleg fenyegető rendszerszintű kockázat kezeléséhez”, még akkor sem, ha azokat teljes mértékben végrehajtják – írja a 444.

Tovább olvasom »