A nap témája: Egy EU-s felmérés szerint az iskolák közel felében már matektanár sincs

Magyarországon a pedagógus-ellátottságra egyszerre jellemző a hiány és a pazarlás az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által kezdeményezett, a T-TUDOK oktatáskutató cég által végzett kutatás szerint, amelynek eredményeit a HVG mutatta be.

A kutatásban megkérdezett intézményvezetők válaszai alapján az iskolák 43 százalékában nincs elég matematikatanár, egyharmadában nincs elég szakmai tanár, természettudományos tanár vagy tanító, egynegyedében pedig nincs elég informatika- és idegennyelv-tanár. Továbbá, az iskolák több mint felében nincs iskolapszichológus, ifjúság és családvédelmi felelős és szociálpedagógus. A pedagógusok túlterheltsége részben ennek a következménye: az online felmérés szerint – a közlekedési időt nem számolva és a 45 perces tanórákat 60 percre kerekítve – a tanárok heti terhelése átlagosan 42,48 óra, amelyből csak 27 óra a tanórai oktatás.

A kutatás szerint a tanárhiány kezelésére sok esetben gyakornokokat, pályakezdőket is bedobnak a mély vízbe, gyakori, hogy a pedagógiai asszisztens lép be tanár helyett, mert sokszor a szaktanárok is más órákon helyettesítenek. Ezek a megoldások a felmérés szerint azonban a kedvezőbb körülmények közé tartoznak, szegényebb régiókban már ezek sem állnak rendelkezésre, annyi a betöltetlen állás.

Míg átlagosan az intézmények több mint felében (55%), addig a hátrányos helyzetű iskolák háromnegyedében van betöltetlen álláshely. A hátrányos helyzetű régiókban az országos átlagnál (30%) jóval nagyobb, negyven százalék feletti fluktuációt találunk. A pedagógusképzésben végzettek csak alig valamivel több mint harmada (37%-a) helyezkedett el a diploma után a szakmában. Nem növeli a pedagóguspálya vonzerejét, hogy a szférában dolgozók bére Magyarországon jóval alatta marad a diplomások bérének (66 százaléka, míg az OECD-átlag 90%). Ugyanakkor az EU-ban itthon kell a leghosszabb ideig tanítania ahhoz, hogy elérje a csúcsot a fizetésében (40 évet, miközben az EU21-átlag 25 év), derült ki a kutatásból. 2020-ban már több mint 10%-kal elmaradtak a pedagóguskeresetek az átlagkeresettől.

A felmérés megállapítása szerint a sok kisméretű iskolából álló iskolahálózat, a nagy mennyiségű tananyag és a sok tantárgy miatt az oktatási rendszer pazarló. Magyarországon minden második általános iskola a 150 gyereklétszám alatti kategóriába esik.

A kutatást végző intézet szerint a hatékony és eredményes oktatási rendszer kialakításához

  • biztosítani kell a megfelelő színvonalon és mennyiségben a pedagógusokat, amihez drasztikusan meg kell emelni a béreket,
  • hatékonyabb iskolahálózati ellátottságra van szükség,
  • és helyre kell állítani a pedagógusszakma presztízsét a minőségi pedagógusképzés és a szakmai autonómia biztosításával.

Tetszenek a cikkeink? Szeretné, ha a jövőben is olvashatna ilyeneket?

A Csípős teljesen független hírportál a kormánytól. Célunk a Makó és térségi valóság bemutatása, küzdelem a korrupció és a közéleti arrogancia ellen. Nem áll mögöttünk milliárdos és nem vagyunk kitömve közpénzzel sem. Éppen ezért működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk.

A Patreonon könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

Havi két kávé ára, azaz 500 forint is nagy segítség!

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Legfrissebb híreink

kapcsolódó cikkeink

A magyar sajtóban napokig nem számoltak be a csernobili atomkatasztrófáról

1986. április 26-án következett be az ukrajnai Csernobilban, a magyar fővárostól hozzávetőleg ezer kilométerre a világ (hivatalosan) legsúlyosabbnak tartott atomerőmű-szerencsétlensége. A baleset híre nagyon lassan terjedt: hazánkban a Magyar Rádió 28-ai, esti hírmagazinja számolt be róla elsőként, röviden. A tényleges veszélyről azonban még évekig nem esett szó.

Tovább olvasom »