2020 novemberében döntött az Európai Unió arról, hogy az Európai Tanács és az Európai Parlament közötti új megállapodás értelmében a jövőben jogállamisági feltételekhez kötik az uniós kifizetéseket. A magyar választópolgárok többsége támogatta az elképzelést, hiszen az akkori felmérések szerint hazánk lakosságának 72 százaléka jó ötletnek tartotta, hogy jogállamisághoz kell kötni az uniós kifizetéseket.
Az EU Bírósága visszautasította a magyar és a lengyel kormány keresetét, és ezzel kimondta, hogy jogszerű az úgynevezett feltételességi mechanizmusról szóló rendelet. Azaz alkalmazható az Európai Unió Bírósága a jogállamisági mechanizmusról szóló kondicionalitási rendelet ügyében hozott ítélete szerint.
A Bíróság azzal indokolta a döntést, hogy a rendelet ,,az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek megsértéséből kellően közvetlenül következő érintettségével szembeni védelmére irányul, nem pedig önmagában véve a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálására„.
A Bíróság kimondta, hogy az eljárás csak abban az esetben indítható meg, ha alapos ok van megállapítani nemcsak azt, hogy valamelyik tagállamban a jogállamiság elveinek megsértésére kerül sor, hanem mindenekelőtt azt is, hogy a jogállamiság elveinek megsértése kellően közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, illetve ennek a kockázata komolyan fennáll.
A rendelet alapján hozható intézkedések kizárólag az uniós költségvetéssel összefüggésben hozhatók meg, és azzal nem a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálása a cél.
A döntés rendkívül kellemetlen lehet a magyar kormány számára, ugyanis 6 ezer milliárd forint sorsáról van szó. A lengyel kormány esetében még nagyobb összegről van szó.
A döntésre ezután a kormány úgy reagált, hogy az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt indították be.
Ez már csak azért is valótlan állítás, mert a szóban forgó törvényt félévvel a jogállamisági mechanizmus létrehozása után találta ki a Fidesz. Ráadásul, a lengyel kormányt ugyanúgy érinti a mechanizmus.
Ha visszakeresünk a múltban, akkor látszik, hogy a jogállamisági mechanizmus elfogadásakor a Fidesz is másképpen reagált. Igaz, akkor még inkább Soros György volt a hibás. Nyilván, problémás lenne felfedni, hogy valójában az intézményesített korrupció miatt vezették be a felelősségrevonást a tagállamokkal szemben.
(alfahir.hu)
