Az erről szóló előterjesztést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, az orosz-ukrán háborúra hivatkozva, de ami a lényeg, ezzel folytatódhat a rendeleti kormányzás.
Semjén szerint az orosz-ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett, és megváltoztatta az európai gazdasági helyzetet is.
A humanitárius katasztrófa kezeléséhez, energetikai és a nemzetközi, gazdasági változások következményeinek kivédéséhez Hazánknak továbbra is biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét
– áll az előterjesztés indoklásában.
Humanitárius katasztrófáról eddig nem volt szó és elemzők szerint a „nemzetközi, gazdasági változások” sem igazolnák a rendeleti kormányzás folytatását, de úgy tűnik ez nem zavarja Semjén Zsoltot, aki előterjesztésében jelezte, a következmények enyhítése érdekében, továbbá annak biztosítása végett, hogy az ország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit, a Kormány a veszélyhelyzet meghosszabbítására tesz javaslatot.
Legutóbb tavaly november végén hosszabbították meg a különleges jogrendet, akkor júniusig, azonban a kormány még tavaly májusban egy rendelettel az egész országra háborús veszélyhelyzetet hirdetett. Később az Országgyűlés kormánypárti többsége törvényben hatalmazta fel a kormányt, hogy a veszélyhelyzet idején hozott rendeletek hatályát meghosszabbítsa, ám a törvény november 1-jén hatályát vesztette. Azonban életbe lépett az Alaptörvény kilencedik módosítása, amely a különleges jogrenddel kapcsolatos szabályokat átalakította, a kormány pedig új veszélyhelyzetet hirdetett ki, igaz csak 30 napra hirdethető ki, de parlamenti felhatalmazással a kormány azt meghosszabbíthatja, a különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(alfahir.hu)
