A Maroson alacsony vízállás esetén a mederből előbukkannak a homokzátonyok, melyeket hamar birtokba vesznek a különböző partimadarak.
A Körös-Maros Nemzeti Park honlapján azt írja: billegető- és erdei cankók, bíbiccsapatok jelentek meg a homokzátonyokon. A madarak itt egyrészt biztonságban pihennek, mert a szárazföldi, emlős ragadozók nem tudják őket észrevétlenül elérni, másrészt táplálékot, például apró rovarokat is tudnak szedegetni. A közelmúltban lezajlott tiszavirágzás során még kis lilék is megjelentek a zátonyokon és vidáman lakmároztak a kérészekből.
Most az ilyenkor szokásosnál is több a madár a homokzátonyokon, mivel a szárazság miatt máshol alig találnak vizet. Néhány faj – például a küszvágó csér –, költőhelynek is használja ezeket a képződményeket. Előfordul, hogy a Maroson a lerakódások egész sora kerül a víz fölé, ilyenkor át is lehet gyalogolni a folyó egyik partjáról a másikra – írják.
(Fotó: illusztráció)
|
Szeretne a jövőben is olvasni hasonló cikkeket? A Makói Csípős mögött nem állnak milliárdosok, működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk. A Donably-n könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat. |
