Lázár János építési és közlekedési miniszter esetében a növekedés nem csak feltételezés, a vagyonnyilatkozatai feketén-fehéren mutatják a gyarapodást, legalábbis, amit nem sikerült vagy akart eltitkolni – fogalmazott oldalán Ferenczi Gábor.
A TISZA országgyűlési képviselőjelöltje felsorolta, mi az, amit tudunk a fideszes politikus nyilvános bevallásaiból:
- Földbirtokok: Lázár János közel 40 tételből álló ingatlanlistát kezel. Ez több mint 130-150 hektárnyi területet jelent (szántó, erdő, legelő), melynek nagy része Hódmezővásárhely és Mátraderecske környékén található.
- A batidai „vadászkastély”: Bár hivatalosan egy részvénytársaság (Grosswiese Zrt.) tulajdonában van, a miniszter elismerte, hogy ő a többségi tulajdonosa a cégnek, amely a Batida-tanyán felépített luxusrezidenciát birtokolja.
- Műkincsek és készpénz: A nyilatkozatok szerint jelentős, több tízmillió forint értékű műalkotással (festmények, bútorok, ezüstök) rendelkezik, miközben több százmilliós hitelállományt is görget maga előtt a vásárlások finanszírozására.
A miniszter fiainak nevére már kiskorukban több értékes ingatlan került:
- •Budai (Svábhegyi) lakás: 2014-ben derült fény arra, hogy Lázár János akkor 10 éves fia nevén egy 120 négyzetméteres luxuslakás van Budapest XII. kerületében, a Mátyás király úton. Az akkori becslések szerint az ingatlan értéke 60–70 millió forint volt.
- Mádi szőlőbirtok: Szintén a fiai nevén található egy jelentős szőlőterület a Tokaj-hegyaljai Mádon.
- Nyaraló: 2016-os hírek szerint a miniszter kisebbik fia (akkor másfél évesen) egy balatoni vagy egyéb üdülőövezeti nyaraló tulajdonosa lett.
- Földterületek Batidán: A hódmezővásárhelyi (batidai) vadászkastély környékén a fiai és édesanyja is rendelkeznek szántókkal és egyéb mezőgazdasági területekkel.
A tágabb család (édesapa, nagybáty, unokatestvér) a 2015-ös állami földárveréseken kiemelkedően sikeres volt: a rokonság összesen több mint 500 hektár földet vásárolt Csongrád megyében, mintegy 750 millió forint értékben.
A miniszter az ingatlanvásárlásokat rendszerint három forrásból magyarázza:
- Miniszteri és képviselői fizetés: Ami jóval a magyar átlag feletti, de a milliárdos birtokokhoz önmagában kevés lenne.
- Hitelek: Rendszeresen vesz fel hatalmas összegű bankhiteleket és magánkölcsönöket.
- Földbérleti díjak: A már meglévő birtokai után kapott bevételeket forgatja vissza újabb területekbe.
A szakértők szerint nem csak a vételár a kérdés, hanem az információs előny: hogyan értesül egy politikus elsőként a legjobb eladó földekről? Valamint a Mezőhegyesi Ménesbirtok körüli állami szerepvállalása és saját magánvagyona közötti „átfedések” is folyamatos etikai kérdéseket vetnek fel
– jelentette ki Ferenczi.

