Fotó: Farkas Éva Erzsébet/Facebook
Két héttel ezelőtt kerestük meg a makói önkormányzatot, hogy megtudjuk, mi indokolja a Kálvin téri és a Hold utcai óvodák felújítása során felmerült, összesen 75 millió forintos pótmunkák költségét. Válaszukban többek között a korábban nem ismert műszaki problémákra, a költségvetés összeállításának szempontjaira és a rezsióradíjak változására tértek ki.
Megvizsgáltuk a pótmunkák dokumentációját, és több kérdés is felmerült bennünk. Ezeket elküldtük a városházának:
- A nyertes kivitelező a költségvetésben 2.500 – 6.000,- Ft közötti rezsióradíjjal számolt, míg a pótköltségvetésben 8.000 – 12.000,- Ft rezsióradíjjal. Mi ennek az oka?
- A legolcsóbb ajánlat lett elfogadva a közbeszerzés során, de a többi pályázó anyaga tartalmazott-e pótmunkát? Vagyis fel voltak-e rá készülve?
- A tervezés során miért nem történt feltárás a nyári, vagy az őszi szünetekben?
- A pótmunka között olvasható: villanyszerelés – 1 készlet. Ez mit jelent és hogyan tudtak árat adni rá?
- A tervező adott-e írásbeli nyilatkozatot a feltárás igényéről, melyben leírta, hogy a feltárás hiányában nem terheli felelősség?
Kérdéseinket szeptember 27-én küldtük el, végül ma délelőtt kaptunk választ. Eszerint, röviden: a tervező több alkalommal is bejárta a helyszínt, de nem tapasztalt olyan körülményt, amely indokolttá tette volna az épületek szerkezetének megbontásával járó, úgynevezett roncsolásos feltárásokat. Továbbá a tíz ajánlattevő bejárást tartott, amely során egyikük sem észlelt olyan jelet, amely az előre nem látható hibákra utalt volna. Az új, az eredeti költségvetésben nem szereplő munkatételeknél a kivitelező a 2026-ra ajánlott, nettó 7830 forintos minimális rezsióradíjat vette figyelembe.
A villanyszerelési tétel konkrét tartalmára (1 készlet) és árazására, valamint a tervező felelősségéről szóló kérdésünkre nem kaptunk egyértelmű választ.
A kivitelezési szerződés 99. pontja szerint a nyertes ajánlat alapján alkalmazott rezsióradíj nettó 6800 forint óránként. Az eredeti költségvetésben ugyanakkor egyes tételeknél 2500–6000 forint közötti összegek szerepelnek.
Az önkormányzat kérésének megfelelően az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a teljes választ:
A pótmunkák olyan, az eredeti kivitelezési szerződésben nem szereplő munkálatok, amelyek szükségessége csak a kivitelezés során, a korábban nem ismert hibák feltárását követően vált egyértelművé. Ezekkel a munkákkal az eredeti közbeszerzési eljárásban induló ajánlattevők sem számolhattak, hiszen azok nem képezték az eredeti műszaki tartalom részét.
Miért nem derült fény korábban a hibákra?
A tervezés a szerződésben foglaltak szerint, a rendelkezésre álló korábbi kivitelezési dokumentációk és közműnyilvántartások alapján történt. A tervező több alkalommal is bejárta a helyszínt, azonban nem tapasztalt olyan körülményt, amely indokolttá tette volna az épületek szerkezetének megbontásával járó, úgynevezett roncsolásos feltárásokat.
Az óvoda részéről, illetve az intézményt ellenőrző hatóságok részéről sem érkezett olyan jelzés, amely előre nem látható, rejtett hibákra utalt volna. Ezért nem merült fel annak indokoltsága, hogy az önkormányzat az óvoda működése alatt vagy a szünetekben olyan feltárásokat rendeljen meg, amelyek szükségességére semmilyen ismert körülmény nem utalt.
Mindezt a műszaki ellenőr és a bevont szakértők nyilatkozatai is alátámasztják. A közbeszerzési eljárás során tíz ajánlattevő élt a helyszíni bejárás lehetőségével, és megtekintette az üres épületeket. A bejárások során egyikük sem észlelt olyan jelet, amely az előre nem látható hibákra utalt volna.
A fentiek alapján a pótmunkák szükségessége a tervezési időszakban nem volt előre felismerhető.
Hogyan ellenőrizték a pótmunkák költségeit?
A pótmunka költségvetését az önkormányzat benyújtotta az Építési és Közlekedési Minisztérium részére, amely a teljes költségvetésre vonatkozóan támogató tartalmú nyilatkozatot adott.
A költségvetés összeállításánál figyelembe kellett venni az eredeti szerződésből elmaradó munkákat, valamint azt, hogy mely munkatételek szerepeltek már az eredeti költségvetésben, és melyek jelentettek valóban új feladatot. Az eredeti költségvetésben szereplő, de el nem végzendő munkákat elmaradó tételként tüntették fel. Az eredeti költségvetésben és a pótmunkák között egyaránt szereplő tételek csak az eredeti áron számolhatók el, míg a korábbi költségvetésben nem szereplő, új munkatételek külön árazhatók.
Az eredeti költségvetésben szereplő festési munka tehát elmaradó tételként jelenik meg, ezért nem történt kettős elszámolás.
Miért változott a rezsióradíj?
Az eredeti kivitelezői ajánlat nettó 6800 forintos rezsióradíjjal számolt. Ez megfelelt a 2025-ben irányadó, jogszabályban ajánlott nettó 6764 forintos minimális rezsióradíjnak.
Az új, az eredeti költségvetésben nem szereplő munkatételeknél a kivitelező a 2026-ra ajánlott, nettó 7830 forintos minimális rezsióradíjat vette figyelembe. Ez kizárólag az új munkatételek árazásánál jelent meg, nem az eredeti szerződésben már meghatározott árak általános emeléseként.
Mi indokolta a villanyszerelési pótmunkák „K” tételként való szerepeltetését?
A Kálvin téri épület tetőterében a tűzgátló gipszkarton burkolatot nem bontották el teljes egészében – az eredeti tervezésnek nem volt része, hanem feltárásokat végeztek. Ezek alapján, a szakértő javaslatára vált szükségessé a burkolat egyes részeinek cseréje. A kapcsolódó villanyszerelési munkákat ezért költségtételként árazták be a pótmunka költségvetésben, melyet az építész tervező programok és a kivitelezők is ismernek. A tervező a folyamatok egyszerűsítése érdekében összevonhat több munkafázist egyetlen „K” tételbe.
About the Author
