A makói származású, jelenleg Szegeden élő fiatalember legelső verse még 2018-ban jelent meg, amit egy rendezvényre írt, ennek címe Mi is ugyanúgy ölelünk. Ez sérült, beteg gyermekekről szól. Később annyit nem foglalkozott a költészettel, de most újra elkezdett írni.
A verseimben emlékeimet, múltamat próbálom feldolgozni, amit gyerekként átéltem, illetve édesanyámmal, amíg együtt éltünk, halála előtt. Már van egy könyvre való versem, 80-100 darab. A terveim között szerepel, hogy Makón és más városokban verses estet tartsak és a jövőben egy könyvet is megjelentetnék – fogalmazott a Makói Csípősnek Erdei Norbert.
A versek jelentős részét már elszavalta, több helyen volt fellépni, továbbá a Youtube csatornáján és a Facebook oldalán is hallhatóak. Ezeket sokan látták már és jók a visszajelzések, ugyanakkor gyakori észrevétel, hogy szomorú témák kerülnek elő.
Az alkotófolyamatról elmondta, előfordult, hogy éjszaka álmodott, felkelt és gyorsan lejegyzetelte – azaz teljesen váratlanul kap ihletet.
A fiatalember Szegeden lakik és a makói DUOCOR Ipari Bt.-nél dolgozik.
Erdei Norbertről 2020-ban írtunk. Ennek apropója az volt, hogy a makói Szent Lőrinc utcai lakásotthonban tartott előadást, mint volt állami gondozott.
