Jelenleg – az agrártámogatásokon kívül – nem jönnek uniós pénzek Magyarországra. A 2021-2027-es költségvetésből azért nem, mert még nem írták alá az ehhez szükséges partnerségi megállapodást, a helyreállítási alapból (Helyreállítási és Rezílienciaépítési Eszköz, RRF) pedig azért nem, mert Brüsszel nem hagyta jóvá a magyar felhasználási terveket – írja a 24.hu.
A magyar kormánynak viszont annyira szüksége lenne a pénzre, hogy Orbán Viktor a legutóbbi nemzetközi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy uniós pénzek hiányában akár a pénzpiacról is szereznének forrást, kötvénykibocsátással. A kormány helyzetét nehezíti, hogy az Európai Bizottsággal való megegyezés esetén ugyan elindulhatnak a kifizetések a kohéziós alapok és az RRF esetében is, azonban néhány hónap múlva ismét elakadhat a folyósítás a múlt héten elindított úgynevezett feltételességi eljárás miatt.
Ez utóbbi egy teljesen új eszköz, így még az uniós szakértők sem tudják jelenleg, hogy a szankció pontosan mely területekre és milyen pénzek megvonására terjedhet ki, azonban alapvetően a közbeszerzések által érintett területek jöhetnek majd szóba. Ennek oka, hogy leginkább itt érhető tetten a korrupció, ami szöges ellentétben áll az uniós költségvetés pénzügyi érdekével.
Brüsszeli szakértők néhány százmillió eurós szankciókat tartanak elképzelhetőnek, Balázs Péter volt külügyminiszter és egykori uniós biztos szerint a helyreállítási alapon próbálhatják ki először az új eszközt.
