November 9-én értek véget a forradalom makói eseményei

Vidéken a forradalom fáziskésésben volt: ahogy Budapesten október 23-án, Makón október 26-án kezdődtek a forradalmi események. A befejezése is másik napra esik, Budapesten és a nagyvárosokban november 4-én verték le a szovjet csapatok az ellenállást, Szegeden és Vásárhelyen 6-án, Szentesen 7-én, Makón november 9-én – fogalmazott a Makói Csípősnek Marosvári Attila.

A történész oldalunknak felidézte az akkori eseményeket. Eszerint november 4-9. között a régi hatalom még nem tért vissza, az újak nem tudtak már semmit sem csinálni. Kilencedikén a Forradalmi Ifjúsági Szövetség tagjai a Maros-hídnál várták a szovjeteket, hogy megállítsák őket, de több mint tíz tankkal jöttek. Azzal a néhány kézi fegyverrel teljesen reménytelen volt a céljuk. Így a tankok bevonultak Makóra, elfoglalták a stratégiai pontokat és elkezdődött a megtorlás.

Száz olyan főről tudni, akit attrocitás ért a forradalom leverése után. Érdekes módon a városi nemzeti bizottság vezetőit (Zombori Lajos, Kiss Ernő, Szőnyi Imre) nem bántották, de sok nemzeti bizottsági tagot meghurcoltak. Például Schwartz (Szemere) Manó ennek hatására a vizsgálati fogságban elhunyt.

Rengeteg embert elbocsátottak, összesen 33 olyan személy van Marosvári Attila adatai szerint, akik ellen bírósági ítélet született. A legnagyobb egy 15 éves ítélet, ezt egy Komáromi György nevű fiatalember kapta fegyver-rejtegetésért.

A szobordöntésnél résztvevők közül hét forradalmárt ítéltek el 1957. decemberében, hatan 6 hónapból 1 évig terjedő börtönre ítélték – annak ellenére, hogy az év januárjában azt ígérték nekik, ha helyreállítják az emlékművet, akkor nem lesz bántódásuk.

A legsúlyosabb per Hajdú Ferenc és négy társa ellen volt. Hajdú besúgó volt, köztörvényes ügyek kapcsán szedtek össze információt. Azt gondolták, hogy meg tudják szerezni a politikai besúgók kartonjait, bementek a rendőrségre és elvittek egy fadobozt. Később kiderült, hogy ezen régi, elavult adatok voltak, ráadásul a rendőrségi besúgókról.

Fazekas Lajost a város megkoszorúzott, de az ő szerepe sokkal összetettebb Marosvári szerint. Október 27-én és 28-án tűzparancsot adott ki és a véletlenek folytán alakult úgy, hogy az első nap végül puskatussal verték szét a tüntetőket a makói főtéren. Utána őt is elítélték, elsőfokon 5 év börtönbüntetést kapott, másodfokon 1 év felfüggesztettet, amit kitöltöttnek vettek a vizsgálati fogsággal.

Marosvári szerint Fazekas volt a bűnbak, a hatalmak így működnek, hogy kell ilyen személy. Kegyetlenül összeverték, de elkötelezett kommunista volt és próbálta fenntartani az egyensúlyt a városban.

A Szirbik Miklós Egyesület november 9-én csendes gyertyagyújtást tartott a makói kopjafáknál.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb híreink

A nap idézete

43 éve hunyt el Pilinszky János a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas.

Tovább »

A nap idézete

58 éve hunyt el Tamási Áron,  Kossuth-díjas magyar író. Leggyakrabban az ún. népi írók közé sorolják.

Tovább »

kapcsolódó cikkeink