Elérhetővé vált mintegy 60 ezer, a rendszerváltás előtt működő állambiztonsági szolgálatok által beszervezett hálózati személy neve és adata. A dokumentumok már elérhetőek a nyitottaktak.hu oldalon és az adatok között makói személyek neveit is megtalálhatjuk.
A számos titkosszolgálati irattípus közül most három vált bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé: a 6-os karton, a B (azaz beszervezési) -napló és a H (azaz hálózati) – adattár.
A 6-os karton a hálózati személy nyilvántartási lapja, amelynek első oldalán az ügynök személyazonosító adatai olvashatók, hátsó oldalán pedig az ügynöki tevékenységgel kapcsolatos legfontosabb adatok. A B-naplók a B (azaz beszervezési) – dossziék ügynökeinek nevét listázzák. Az 1970-es évektől mágnesszalagokon gyűjtött H-adattár szintén az ügynökök személyes adatait, fedőnevét rögzítette.
A negyedik irattípus, amelyet a törvény szerint február 25-éig kell nyilvánosságra hoznia a levéltárnak, a B-dosszié. Ez a tartótiszt szemszögéből részletesen tartalmazza az egész ügynöki életutat – számolt be róla az MTI.
A 6-os kartonban makói születési helyekre keresve 96 találat jelenik meg, míg a mágnesszalagoknál tárolt adatokra 211 eredmény van. A 6-os kartonban szereplő legidősebb személy 1920-ban született, a legfiatalabb pedig 1963-ban.
Magyar Péter: az 1990-es rendszerváltás mulasztását pótolja a kormány
Az 1990-es rendszerváltás mulasztását pótolja a kormány az ügynökakták nyilvánosságra hozásával – jelentette ki miniszterelnök a titkosszolgálati iratok nyilvánosságra hozatala kapcsán rendezett szerdai, budapesti sajtótájékoztatón. A kormányfő hangsúlyozta: az aktanyilvánosságot méltósággal és emberséggel érdemes kezelni, az állambiztonsági múlt azonban egy olyan társadalmi trauma, amelyet fel kell tárni a közös gyógyulási és megbékélési folyamat elindulása érdekében.
Magyar Péter elmondta, a szocialista diktatúra összeomlása után számos közép-európai országban nyilvánosságra kerültek a beszervezések, valamint a rendszer fenntartóinak névsora, de Magyarországon ez elmaradt. A kormányok 36 éven keresztül akadályozták az akták nyilvánosságra hozatalát.
A miniszterelnök a sajtótájékoztatón kiemelte: a napvilágra kerülő adatokról inkább beszélni érdemes, nem pedig ítélkezni miattuk.
150-160 ezer hálózati személy lehetett
A történészek és kutatók körülbelül 150 ezerre teszik a Rákosi- és Kádár-rendszer idején tevékenykedő beszervezettek számát, ebből jelenleg körülbelül 60 ezer nevet tettek kereshetővé. A jövőben is várhatók újabb információk, mivel a kormánydöntés alapján sok új irat került a történeti levéltárba minisztériumokból, intézményekből és magánszemélyektől.
A Rákosi és Kádár-korszakban 150-160 ezer hálózati személy lehetett, közülük mintegy hatvanezer nevet ismerhet meg most a nyilvánosság – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója. A főigazgató hangsúlyozta: az emberek többsége a diktatúrában egyszerre volt áldozat és elkövető. Hozzátette: rengeteg embert megzsaroltak a beszervezéskor, az 1956-os forradalom után például sok esetben éppen a forradalomban való részvétellel gyakoroltak nyomást a beszervezni kívánt személyekre.
Azt javasolta, hogy ha valaki egy ismerős névre talál a nyilvánosságra hozott dokumentumokban, akkor inkább érdeklődő és kíváncsi legyen, ne pedig ítélkező.
A főigazgató kitért arra, hogy a teljes ügynöki életutat, így az áldozatokról, a megfigyeltekről szóló jelentéseket tartalmazó munkadossziékat nem hozzák nyilvánosságra az áldozatok védelme miatt. Aki azonban maga meg akarja nézni, hogy milyen jelentés készült róla, ezt megteheti – fűzte hozzá.
Megjegyezte, az állambiztonságnál jellemző volt a teljesítménykényszer, ezért gyakran előfordult, hogy a hálózati személyek megpróbáltak informátorként feltüntetni olyanokat is, akik valójában nem szolgáltattak információt. Leszögezte: a beszervezettek közül sokan maguk is áldozatok.

