Klímaadaptív gazdálkodási rendszereket bemutató gazdaságot alakít ki az Alföldi ASzC Galamb József Mezőgazdasági Technikum és Szakképző Iskola az Igási úti földjein, Makótól nem messze. A GALAMB KLÍMALAB – Klímaadaptív Agrár- és Tájgazdálkodási Élőlaboratórium célja, hogy a gyakorlatban mutassa meg, milyen megoldásokkal lehet alkalmazkodni az egyre szélsőségesebb időjárási és vízgazdálkodási körülményekhez.
Horváth Zoltán, az iskola igazgatója a Makói Csípősnek elmondta: a projekt jelenlegi formájában országosan egyedülálló. A terület egyik legfontosabb sajátossága, hogy lehetőség nyílhat a víz tájban történő visszatartására, illetve a Maros vizének hasznosítására – ennek persze feltétele, hogy legyen csapadék és víz Marosban.
A projekt nem egyszerűen öntözésről szól. Az igazgató szerint a cél a talajélet és a talajszerkezet helyreállítása, valamint olyan gazdálkodási módszerek bemutatása, amelyek hosszú távon is alkalmazhatók a szárazodó alföldi környezetben.
A területet öt parcellára osztották, amelyeken különböző technológiákat hasonlítanának össze. Helyet kapna többek között a regeneratív talajmegújító gazdálkodás, egy hagyományosabb művelési forma, valamint különböző vízgazdálkodási és talajjavítási megoldások. A cél az, hogy a gazdák ne elméletben, hanem működés közben láthassák az egyes technológiák eredményeit.
A projektben több felsőoktatási intézmény is részt venne. A Debreceni Egyetemhez kapcsolódó szakemberek lézerszkenneres, nagy pontosságú domborzati felmérést végeznének, amely segíthet meghatározni, merre mozogna a víz a területen. A Szegedi Tudományegyetem a talaj állapotának vizsgálatában, míg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) a klímaadaptív agrártechnikus képzés tananyagfejlesztésében és a fenntarthatósági, megtérülési számításokban működhet közre.
Horváth Zoltán kijelentette, hogy a projekt során keletkező adatok nyilvánosan hozzáférhetők lesznek. Szerinte erre azért is szükség van, mert az élő laboratórium egyben bemutató- és oktatóüzem lesz: a diákoknak és a gazdálkodóknak is azt szeretnék megmutatni, hogyan lehet a saját területük adottságaihoz igazodó technológiát kiválasztani.
A hosszú távú cél egy olyan működő gazdasági modell kialakítása, amely a pályázati támogatások után is fenntartható. Ehhez üzleti tervet is készítenek, hiszen az iskola hosszú időtávban gondolkodik.
Horváth Zoltán szerint a projekt egyik legfontosabb üzenete, hogy nem egyetlen technológiát szeretnének megoldásként bemutatni, hanem több lehetőséget vizsgálnak meg ugyanazon a területen. Így a gazdálkodók saját szemükkel láthatják, melyik megoldás milyen eredményt hoz, és később a saját földjük adottságaihoz igazíthatják azokat. A projektből később kézikönyv is készülhet a klímaadaptív gazdálkodás gyakorlati megvalósításához.
(A cikk mesterséges intelligencia segítségével készült és emberi szerkesztés után lett közzétéve.)
About the Author
