Érdekes összefoglalót tett közzé a makói József Attila Múzeum a Petőfi park történetéről.
Kőszeghy László püspök 1826-ban nyári rezidenciát és kápolnát építtetett Makón. Szirbik Miklóstól, Makó első történetírójától tudjuk, hogy a ma is álló épület mellett volt egy kis konyhakert. Ekkor még a mai Petőfi-park területe nem tartozott hozzá, mert ott temető volt. Ennek felszámolása után a területet Dessewffy Sándor püspök parkká alakíttatta. Volt ott gingkó, gránátalma, különféle fenyők, nyír, gyertyán, bükk, cser, tulipánbokrok, valamint üvegház is. A park vízellátására 1895-ben artézi kutat fúrtak, majd épült egy majd 15 méter magas víztorony. A fölösleges vizet a kis tóba eresztették, amelyben halak is úszkáltak, a közepére pedig egy halkócsag szobrot állítottak.
1917-ben a püspökség a területet felajánlotta megvételre a Makói Kereskedelmi és Iparbanknak, de annak nem kellett. Ekkor Dózsa Simon, Eckhardt Vilmos, a Makói Népbank és Rosztóczy Ferenc részvételével konzorcium jött létre a vásárlás lebonyolítására. Petrovics György polgármester is felfigyelt a lehetőségre, és kijelentette, hogy a püspökkert „szépészeti és egészségügyi okokból” rendkívüli fontos a városnak. 1918 januárjában Papp József képviselő indítványozta a püspökkert megvásárlását, hogy a haza védelmében nyomorékká lett makói születésű „vagyontalan hőseiről gondoskodni” tudjanak. A püspökség azonban a konzorcium magasabb ajánlatát fogadta el. A képviselő-testület kifejezte
„sajnálkozását és csalódását amiatt, hogy a püspök Úr az ajánlatok elfogadásánál az anyagi szempontokon kívül nem volt szíves figyelemmel lenni a humanitárius és más egyéb elsőrendű közérdekű célokra”.
A konzorcium felbomlása után végül dr. Dózsa Simon, a püspök tanácsadója vásárolta meg a püspökkertet a Koronával és szántóföldekkel együtt 1918-ban. A vevő eladta a szántóföldeket, kiszakított a püspökkertből néhány parcellát, valamint adományozott egy telket a hadirokkantak részére. A Koronát és a maradék püspökkertet felajánlotta 8000 q búzáért a városnak. Az adásvételt 1924-ben kötötték meg. A vételárat a püspökkert egy részének fölparcellázásából kívánták előteremteni, ezért jelöltek ki házhelyeket. A befolyt összeg kevés lett, így eladták a kő- és drótkerítést és megkezdték az értékes fák kivágását. Papp József képviselő 1924. május 12-én indítványozta, hogy a püspökkertből kialakított parkot az ország kormányzójáról nevezzék el. A képviselő-testület határozata szerint:
„a püspökkertből megmaradt közteret és az azt övező 3 házsort Magyarország Kormányzójának nevéről Horthy Miklós térnek nevezi el”.
A Horthy Miklós tér a város lakói számára hamarosan Horthy-parkká vált. A parkot elsőnek a gyerekek vették birtokba a parkőr legnagyobb bosszúságára. A víztorony emeletét a Makói Rádió Amatőr Klub használta, a parkban rendszeresen adott térzenét a makói leventezenekar és a Makói Dalárda. A második világháború után már nem lehetett Horthy Miklósról utcákat, tereket, közintézményeket elnevezni. A park 1948-tól Petőfi-park lett és maradt a rendszerváltás után is.
|
Szeretne a jövőben is olvasni hasonló cikkeket? A Makói Csípős mögött nem állnak milliárdosok, működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk. A Donably-n könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat. |
