Az aHang, illetve helyi szervezete, a makói aPont fórumot szervezett a pénteken, melynek legfőbb témája az arzénos ivóvíz volt, amely az egész országban csak térségünkben jellemző. Bár ez nem a szolgáltató Alföldvíz felelőssége, de a cég kommunikációs főmunkatársa magánszemélyként jelent volt és szót is kapott, valamint Mucsi Tamás önkormányzati képviselő is hozzászólt.
Nagyjából 40 fő vett rész tegnap a víztorony tövében tartott tájékoztatón, amelynek vendége Badacsonyi Ákos, a Víz Koalíció vízügyi szakértője, környezetgazdálkodási agrármérnök és vízellátás-csatornázás szakmérnök lett volna, azonban betegség miatt nem tudott eljönni. A fórumot az aHang szervezte, amelynek munkájáról Katona Dénes elmondta, hogy ők civilek és szabad idejük foglalkoznak különböző ügyekkel, így például a makói ivóvízzel is.
Tóth Rebeka, a szervezet megyei koordinátora kiemelte, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ honlapján továbbra is az olvasható, hogy kémiai szempontból nem elfogadható az ivóvíz minősége Makón az arzén miatt. Ezt követően rátért az arzén egészségügyi hatásaira, kiemelve, hogy a szervetlen hosszú távú bevitele számos káros hatással jár az emberi egészségre.

Nem ijesztgetés a célunk, de ennek van egészségügyi kockázata
– tette hozzá Tóth Rebeka.
Asztalosné Gazsy Veronika, a makói aPont vezetője ismertette, az egykori ÁNTSZ (2018-ban szűnt meg) weboldala még él, ott talált számos tájékoztatást a témában. Így például, hogy különböző egészségügyi vizsgálatok szerint valóban veszéllyel jár az arzénos víz és ezért vannak kint a kék konténerek az érintett településeken. Szintén a régi ÁNTSZ-es anyagok között talált egy 2012-es védőnői tájékoztatót az arzénos víz kockázatairól a várandósok számára – ez azóta feledésbe merült, ugyanis a babát várók nem tudnak erről.
Tóth Rebeka felidézte, a kiszombori testületi ülésen felmerült az oktatási-nevelési intézmények vízminősége. Tegnap felvetette, fontos lenne célzottan intézményi vízvizsgálatokat végezni ezeken a helyeken.

Katona Dénes az arzénmentesítési programot megpróbálta összefoglalni a jelenlévőknek. Ennek a nagyon rövid krónikája az, hogy megjelent egy baktérium a már elkészült hálózatban, amit azóta sem tudtak elpusztítani és ezért nincs rákötve az ivóvizünk erre az új részre. Egy tanulmány szerint, – amit szintén az Interneten talált, – nem volt higiénikus a kivitelezés.
Mucsi Tamás DK-s képviselő elmondta, ő kikérte a kivitelezés teljes dokumentációját és szívesen segíti az aHangot információkkal. Arra is felhívta a figyelmet, ne keverjük össze a javítóprogram kivitelezőjét (KEVIÉP- A-HÍD konzorcium – a szerk.) és a rendszer üzemeltetőjét (Alföldvíz).
A fórumon szót kapott Diós Zsolt, az Alföldvíz kommunikációs főmunkatársa, aki hangsúlyozta, hogy magánemberként jött el, mert fontosnak tartja a témát. Az ő és a munkatársa elmondása szerint négy szakmai tanulmány, négy változat készült, hogyan lehetne lezárni a projektet, ezáltal arzénmentes vizet ihatnának a makóiak és a térségben élők. Hozzátette, amit a kiszombori testületi ülésen is elmondott, miszerint a határérték változott az EU-s csatlakozással, nem az ivóvíz. Vagyis ugyanaz a víz, mint 60 éve. Szerinte 150-200 mikrogramm/liter arzén lenne a valóban káros hosszú távon (a jelenlegi határérték 10 mikrogramm/liter, Makón és a környező falvakban ez 30 – a szerk.).

Tóth Rebeka elmondta, a valódi tájékoztatás az lenne, ha a döntéshozók ismertetnék az ütemezést, mikor választják ki a négyből azt az egyet, ami működni fog és ezáltal arzénmentes lehet az ivóvíz. Ezért is indítottak petíciót Orbán Viktor miniszterelnöknek, Lantos Csaba energiaügyi miniszternek, Lázár János képviselőnek és Farkas Éva Erzsébet, a Makó és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás elnökének címezve, amelyben ezeket követelik:
- Azonnali és átlátható tájékoztatást arról, milyen lehetőségek vannak a terület ivóvizének arzénmentesítésére!
- Az ivóvíz arzéntartalmának határérték alá való csökkentését!
- A korábbi beruházások tervezéséért, a kivitelezésért és a minőségbiztosításért felelős szereplők felelősségre vonását!

