240 éve született Makó első történetírója

Szirbik Miklósra a róla elnevezett egyesület emlékezett meg közösségi oldalán.

A Szirbik család a 18. század elején települt Makóra. Szirbik Miklós 1781. április 3-án született városunkban. Tanult Debrecenben, ahol Budai Ézsaiás történelemre és klasszikus nyelvekre oktatta, majd Göttingában teológiai hallgató volt.

1817-ben tért vissza szülővárosába prédikátornak, és egészen haláláig – 36 éven keresztül – becsületesen szolgálta a makói református gyülekezetet. Komoly könyvtárat tartott, amelyből kiderül, hogy európai műveltséggel rendelkezett, értette a német és a latin nyelvet egyaránt. 1829-től egyházmegyei tanácsbíró, majd vármegyei táblabíró lett. Feleségével Soós Lídiával 12 gyermeket neveltek.

Szirbik Mklós rendezte egyháza irattárát és az ott olvasottakra, valamint a saját megfigyeléseire és a szóbeli hagyományokra támaszkodva papírra vetette Makó Várossának közönséges és az abban lévő Reformata Ekklé’siának különös Leírása c. művét. A 223 oldalas kézirat fontos forrása szülővárosa reformkori gazdasági és társadalmi életének.

Szirbik Miklóst 1851-ben, betegsége miatt felmentették hivatala teljesítse alól, de a református közösség gondoskodott róla, meghagyták minden jövedelmében. 1853. október 10-én hunyt el.Szirbik Miklós várostöténete sokáig kéziratban maradt. Először a Csanádvármegyei Könyvtár 6. füzetében, 1926-ban jelent meg nyomtatásban. A bevezető tanulmányt a neves történész – József Attila osztályfőnöke – dr. Eperjessy Kálmán írta. A József Attila Múzeum dr. Tóth Ferenc kezdeményezésére 1979-ben újra kiadta. Szirbk Miklós tanulmánya napjainkban is az egyik legfontosabb helytörténeti mű Makón.