Akár minden negyedik szakápoló is távozhat a felmondási tilalom feloldása után. Ez derült ki az ápolókat képviselő Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) 700 fős felméréséből, amit a Napi.hu ismertetett.
Soós Adrianna, a FESZ elnöke szerint azt, hogy valójában mennyire komoly a helyzet, nagyjából nyár közepére fogjuk látni,
az azonban biztos, hogy a foglalkoztatási- és bérfeszültség kritikus szintre került az egészségügyi szakdolgozók között.
Béremelésre ugyan 2022-ben is sor került, ezzel párhuzamosan azonban a juttatásokat és pótlékokat a szakágban jelentősen lecsökkentették – mondta el a szakszervezeti vezető. A koronavírus-járvány alatti intézkedésekből kifolyólag ezenkívül tartós, és nagy különbség alakult ki az orvosok és ápolók fizetése között, ami tovább rontott a helyzeten Soós szerint.
Az egészségügyben dolgozó ápolók fizetése ugyanis továbbra is egy képzett orvos fizetésének nagyjából harmada-negyede, miközben ők ugyanannyit tanultak, mint ők. Ráadásul, ha szülésznőkről, mentőtisztekről beszélünk, ők még orvosi feladatokat is ellátnak a közegészségügyben, de messze nem ugyanazért a bérért cserébe.
De nincs komoly, pozitív bérkülönbség a sürgősségi, intenzív ellátásban dolgozók és a többi szakdolgozó bére között sem, holott előbbiek felelőssége aránytalanul sokkal nagyobb.
Arról, hogy a közegészségügyből távozó ápolók mit terveznek a felmondás után, néhány megkérdezett azt mondta el, a magánellátás továbbra is jelentős hányadukat tudja majd foglalkoztatni. Ott a munkaerőhiány a jellemző és a bérek általában nagyon magasak, de
mégis, a legtöbben, akik az állami rendszerből távoznak, inkább a pályaelhagyás mellett döntenek.
A FESZ elnöke szerint erről a nagyfokú szakmai kiégés tehet.
