Az 1920-as trianoni döntés, majd az 1950-es megyerendezés alapvetően határozza meg a jelenkor Makóját.
A trianoni békediktátum súlyos törést hozott Makó számára: a várost elvágták hagyományos erdélyi és bánsági piacaitól, csökkent a bevetett földek száma, 3000 ember vált munkanélkülivé. Az elcsatolt területekről érkező menekültekkel a lakosság száma 1920-ban érte el csúcspontját, 37 141 főt.
Trianonnak nem csak gazdasági következményei voltak, a szellemi életben sajátos kibontakozás történt: a Dr. Tóth Ferenc által jegyzett Történeti kutatások Makón c. munkában azt olvashatjuk, hogy elveszítette ugyan a város néhány szellemi kiválóságát (Juhász Gyula 1917-ben haza, Szegedre, Madzsar Gusztáv 1918-ban Temesvárra, Sümeghy Dezső 1923-ban Sopronba kerül; a politikai paletta is megszürkül Justh Gyula és Návay Lajos halálával) Temesvár, Arad szellemi vonzása elveszett, Szegedé viszont felerősödött. A közelség terén minden elérhető volt, amit Szeged nyújtani tudott. Közben olyan új személyiségek érkeztek a városba, akik rövidesen meghatározó szerepet töltöttek be: 1918-ban Takáts Lajos, 1919-ben Eperjessy Kálmán, Galamb Ödön, Márton György, 1920-ban Kelemen Ferenc, 1924-ben Barna János, Diószeghy András, 1927-ben Lőrincz Jenő, 1931-ben Csepregi Imre, 1932-ben Peja Győző.
Az 1920-as évek gazdasági válsága, majd az 1930-as aszály miatt óriási lett a munkanélküliség a városban és gazdasági káosz tört ki. A helyzet végül a harmincas évek közepére stabilizálódott.
Nem valószínű, hogy a makói vöröshagyma újra olyan keresett lesz mint akkor, azonban a Hagymatikum piacot talált a ma már Romániában található területeken. Akárcsak annak idején a hagyma.
Csanád vármegye Magyarország legrégebbi vármegyéi közé tartozik, maga István király hozta létre. Az ország legnagyobb vármegyéje volt az országnak, azonban az 1950-es megyerendezésre az egyik legkisebb lett. Ennek történelmi okai vannak: a törökdúlás után nem kaptuk vissza a Marostól délre eső Csanád megyei részeket, a másik pedig Trianon volt, 1920-ban szintén csatoltak el területeket. Ugyanakkor 1923-ban más megyék, Arad és Torontál maradék részeit idecsatolták – fogalmazott 2019-ben oldalunknak adott interjújában Urbancsok Zsolt, makói főlevéltáros.
A megye az 1030-as évektől 1950-ig létezett, amikor felosztották Csongrád és Békés megye között.
A Csanád vármegyei iratok 2019 őszén kerültek vissza a makói levéltárba Szegedről.
(A cikk első megjelenése 2020. június 4-én volt.)
