Az első negyedévi 8,9 százalékról a második negyedévre 6,3 százalékra mérséklődött a használt lakások árának növekedése, míg az újak drágulása 6,6 százalékról 3,3 százalékra lassult. Az előző év azonos időszakához mért lakásár-emelkedés 23,7 százalékot ért el – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Lakásár-index című második negyedévi kiadványából.
Ilyen mértékű, négy negyedév alatt bekövetkező drágulásra még nem volt példa a megfigyelések kezdete óta
– hívta fel a figyelmet a jelentés.
Az újabb áremelkedés növekvő infláció és romló hitelezési feltételek mellett következett be. Az új lakások építésére és vásárlására folyósított lakáshitelezés még bővült az év első felében, ám a használt lakásoknál már lassulás mutatkozott: itt a folyósított hitelek száma negyedével, összege 5,0 százalékkal csökkent – jegyezte meg a KSH.
A 2015-ös bázisidőszak óta több mint két és félszeresére drágultak a lakások mindkét részpiacon: a használt lakások árindexe 251,4 százalék, az újaké 259,1 százalék volt az idei második negyedévben. Az új és a használt lakások összevont árindexe pedig elérte a 252,8 százalékot.
Az első fél évben a lakások átlagos ára 47,8 millió forint volt, 1,8 millióval több, mint az elmúlt évben. Az átlagos négyzetméterár 804 ezer forint, 85 ezerrel több, mint 2021 átlagában.
Budapesten a fajlagos ár átlaga meghaladta az 1 millió forintot, 15 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Még drasztikusabban nőttek az árak vidéken: a megyeszékhelyeken és a kisebb városokban az átlagos újlakásár egyaránt 18 százalékkal haladta meg a 2021. évit.
Ugrásszerű volt a drágulás Debrecenben, Győrben, Szegeden. Siófokon az árak már utolérték a fővárosiakat, ugyanakkor Nyíregyházán a fajlagos ár még nem érte el az 500 ezer forintot – derül ki a KSH összefoglalójából.
