Az árstop bevezetése több szempontból is tizedeli az emberek pénztárcáját. Ezekre sokan nem gondolnak, csak meglepődve tapasztalják, hogy az árstop dacára is sok pénzt költenek – írja cikkében a Femina.
A portálnak Gergely Péter, a Biztosdöntés.hu pénzügyi szakértője kifejtette:
Azzal, hogy számos kiskereskedelmi egységben korlátozzák az árstopos termékek egyszerre megvásárolható mennyiségét, önmagában nem okoznak komolyabb gondot, hiszen az árstop hangsúlyozottan a mindennapi fogyasztást, és nem a felhalmozást kívánja támogatni. Más kérdés, hogy a korábbi vásárlói szokásokat így a sutba kell dobni, hiszen nem tudunk egész hónapra előre bevásárolni például tejből vagy csirkehúsból. Ez egy másik oldalon üthet vissza a takarékosságra.
Azzal ugyanis, hogy a mennyiségi korlátozás az embereket időről időre visszatérésre kényszeríti a boltokba, azzal is jár, hogy a többszöri látogatás miatt növekedik az úgynevezett impulzusvásárlások kísértése. Statisztikailag kimutatható, hogy egy-egy bolti vásárlás során 1-3 olyan termék is bekerül a kosarunkba, amit eredetileg nem terveztünk megvásárolni – ez bizonyosan nem tesz jót a pénztárcánknak
– magyarázza a szakértő.
Hozzátette azt is, az árstop negatív hatással lehet az inflációra, mert a kereskedők a többi termék árát emelik meg az árstop okozta veszteségük miatt.
Szerinte az árstopos élelmiszerek árának felengedése a nagy, országos inflációt nem ugrasztaná meg jelentősen, ám a sérülékeny fogyasztók számára komoly gondot jelentene.
