[ad 1]
Lázár János korábbi állításaival szemben az Európai Unió kifejezetten a lakossági épületek energiahatékonyságának növelésére biztosítana forrásokat, ami az eredeti szándék szerint ötvenezer lakás modernizálását tenné lehetővé. A kormány azonban közintézmények felújítására fordítaná a keretet, ráadásul azt mondták, hogy a lakossági felhasználást külön kérvényezni kellene Brüsszelnél, de ez nem volt így Brüsszel szerint – írja a hvg.
Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője kérdezte írásban az Európai Bizottságot, hogy a kormány kérte-e az EU-tól, hogy lakossági célra is felhasználhatóak legyenek az energiahatékonyságot növelő beruházásokra szánt támogatások, illetve, hogy a program megfelel-e arra, hogy kizárólag állami épületekre fordítsák a támogatást.
Corina Cretu regionális fejlesztési biztos állítása szerint az EU-támogatás célja kimondottan az volt, hogy 50 ezer háztartást kapjon támogatást, hogy új szigeteléssel vagy megújuló energiával láthassák el.
Az uniós támogatás mértéke 2020-ig 309 milliárd forint lehet, ez lakásonként 225 ezer forint vissza nem térítendő összeget jelent.
Lázár János ősszel még azt mondta, hogy a bizottság szerint nem lehet a lakosság számára vissza nem térítendő formában becsatornázni a forrásokat – azt külön kérvényezni kell -, pedig ez akkor már a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményeivel sem volt összhangban, ugyanis a tárca százmilliárdos uniós támogatást ígért a lakosságnak. Október végén aztán jött a bejelentés, hogy a kormány inkább a középületekre fordítaná a lehívható támogatást.
Cretu úgy tudja, hogy a magyar kormány semmilyen kérvényt nem adott be.
[ad 2]
