A hódmezővásárhelyi-makói körzetre is érdemes lesz figyelni vasárnap

Egyszerre sokan mennek szavazni, kiemelkedően szerepel a kormánypárti jelölt, sok a rontott szavazat – ezek a Fidesz csodakörzetei. Legutóbb, 2018-ban köztük volt a Csongrád-Csanád megyei négyes körzet is.

A választások napjának a részvétel napközbeni alakulása szempontjából van egy kialakult ritmusa. A 2002-es országgyűlési választások óta például mindig a reggel 9 és 11 óra közötti idősávban mennek el a legtöbben szavazni, de az is visszatérő motívum, hogy Budapest, valamint a megyeszékhelyek polgárai pár órával később eszmélnek és keresik fel a szavazóhelyiségeket, mint a vidék Magyarországa – olvasható a Válasz Online-on.

A napközbeni részvételi adataiból rekonstruálni tudjuk, hogy az urnák előtt melyik napszakban milyen forgalom zajlott, a névjegyzék hány százaléka szavazott le, milyen ütemben érkeztek a választók. Ezen a pártok is rajta tartják a szemüket. Napközben még időben reagálhatnak, mozgósíthatnak, kopogtathatnak, felkereshetik azokat, akikről tudják, hogy még nem vették fel a szavazólapokat.

Megfigyelhető, hogy bizonyos szavazókörökben, az országos, de akár településtípus szerinti átlagtól is meredeken eltérő ütemben jelennek meg a választók a szavazóhelyiségekben. Egyszerre, nagyobb tömegekben szavaznak, ez 2018-ban ugrásszerűen történt.

Azokat a szavazóköröket válogatták le,

• ahol az országostól eltérő, nagyon kiugró részvételnövekedést tapasztaltunk, tehát egy adott idősávban váratlanul sokan szavaztak le,
• az egyéni jelölt az adott OEVK-ban elért eredményéhez képest 20 százalékkal jobban szerepelt,
• az egyéni jelölt több szavazatot kapott, mint az őt indító párt listája,
• az országos átlagnál magasabb a rontott szavazatok, valamint a hiányzó szavazólapok aránya. Előbbi megint csak arra utal, hogy tömegével jelennek meg rutinosnak semmi esetre sem nevezhető szavazók, utóbbi pedig az úgynevezett „láncszavazás” klasszikus jele.
• Végül kizárták a 200 főnél kisebb szavazóköröket.

Ezt követően 495 szavazókör maradt fent a rostán.  Ezen szavazókörök több mint 42 százaléka ezer főnél alacsonyabb lélekszámú településen található. Az ennél magasabb lélekszámú, városi szavazókörök többsége pedig szegregátum vagy a város szélén található városrész. A Csongrád-Csanád megyei négyes körzetben 10 szavazókörben is történtek ilyen furcsaságok, azaz viszonylag egy időben, nagy számban jelentek meg választók az urnák előtt:

• Hódmezővásárhelyen (Téglás part 17., Batidai Olvasókör),
• Makón (Tulipán utcai óvoda, Királyhegyesi úti idősek klubja),
• Apátfalván (két óvodaépület és a faluház),
• Maroslelén (orvosi rendelő, könyvtár, faluház),
• Magyarcsanádon (Fő utca 41. és 54.),
• Királyhegyesen (Jókai u. 38.),
• Óföldeákon (közösségi ház),
• Csanádalbertin (községháza),
• Nagylakon (községháza)
• és Kövegyen (Kossuth u. 29.) 

Érdemes mindezt megnézni az OEVK szintjére aggregálva is. z egyéni választókerületek képzeletbeli rangsorát aszerint állapítottuk meg, hogy az esetleges mozgósítás a teljes névjegyzék hány százalékát érinthette.

Az elemzők által kijelölt 495 szavazókör mindegyikében nehéz lenne bizonyítani a mozgósítás tényét, a jelenség viszont egyértelmű és világos. Egy azonban biztos: az, aki aggódik az április 3-i országgyűlési választások tisztaságát illetően, a megjelölt szavazókörök között egészen biztosan megtalálja azokat, amelyekre fokozottan érdemes lesz figyelni. Persze ezeken túl is léteznek olyan helyszínek, amelyek a választási visszaélések tipikus gócpontjai, így például a „zárt intézmények” (idősek otthona pl.).