A Kúria szerint jogszabályba ütközött a makói önkormányzat építményadója

A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az adóemelés szelektív, jól beazonosítható kört érint, méghozzá a város három legnagyobb munkáltatóját. Az önkormányzati rendeletet visszamenőleges hatállyal megsemmisítették, fellebezésnek nincs helye. Emlékezetes, ez volt az az ügy, amikor Mágori András, makói Fidesz-frakcióvezető a Continental gyára előtt közteherviselés alól kibúvó multikról beszélt, az erről szóló cikket pedig később törölték.

A makói Fideszt nem zsarolhatják multicégek. Van olyan cég, amelyik törvényességi eljárással igyekszik ellehetetleníteni a legutóbbi adóemelést és a több száz millió forintos központi támogatást több száz dolgozó elbocsátásval hálálja meg

– erről beszélt Mágori András még év elején a Continental gyára előtt, utalva arra, hogy a makói nagy foglalkoztatókat sújtó adóemelésről szóló rendeletet kritizálták helyi cégek, konkrétan a három legnagyobb munkáltató. A sajtótájékoztatóról szóló cikket később törölte a fideszes makohirado.hu, azonban a kormánypárti Délmagyarország nyomtatott változatába belekerült:

A kérdéses építményadót a tavaly választások után egy olyan testületi ülésen szavazta meg a fideszes többség, ahol csak ez a napirendi pont volt. Az emelés legalább a 250 főt foglalkoztató cégeket érinti. Egyes elemeinek háromszoros az emelése:

• kiemelt területen a tevékenység folytatására szolgáló épületek után 980 Ft/m2/évről 1.500 Ft/m2/évre; a tevékenységhez kapcsolódó épületek után 660 Ft/m2/évről 1.000 Ft/m2/évre; egyéb épületek után 330 Ft/m2/évről 600 Ft/m2/évre emelik,
• egyéb területen a tevékenység folytatására szolgáló épületek után 550 Ft/m2/évről 1.500 Ft/m2/évre; a tevékenységhez kapcsolódó épületek után 330 Ft/m2/évről 1.000 Ft/m2/évre; egyéb épületek után 180 Ft/m2/évről 600 Ft/m2/évre emelik az adó mértékét.

A cégek bíróságon támadták meg

A rendeletet még a Csongrád Megyei Kormányhivatal is jóváhagyta, azonban az érintett cégek bíróságon támadták ezt meg. A Magyar Közlönyből kiderül, hogy ezt a három ügyet egyesítették és úgy hozott ítéletet a Kúria Önkormányzati Tanácsa.

Az indítvány szerint többszörös törvényellenes a meghozott rendelkezés: egyrészt egy adott adóalanynál foglalkoztatottak létszáma az építményadó kivetése szempontjából a legkevésbé sem tekinthető jelentős, az építménnyel összefüggő körülménynek. Másrészről megállapítható az is, hogy az építményadó ilyen jellegű szabályozása Makó Városban csupán szelektív, jól behatárolható adóalanyi kört érint. Harmadrészről olyan adóztatási szempontot juttat érvényre, amely eredményét tekintve valójában ugyanazon körülmény miatt (több ember foglalkoztatásához nagyobb alapterület szükséges) kétszeresen adóztatja meg az adóalanyt.

Az önkormányzat védirata

Előadták, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben foglaltak alapján határozták meg az adóalanyok körét, az adóemelés pedig nemcsak a három külföldi hátterű, hanem összesen húsz vállalkozást érintett, melyek között van magyar cég is. Álláspontjuk szerint a kétszeres adóztatás sem állja meg a helyét, hisz vannak olyan 250 fő alatti vállalkozások, melyek nagyobb ingatlantulajdonnal rendelkeznek, de kevesebb az árbevételük, mégis több adót kötelesek fizetni. Az önkormányzat megjegyezte azt is, hogy a 2013. év óta nem emelkedett az építményadó mértéke és az előterjesztéssel kapcsolatosan folyamatos egyeztetések zajlottak, emiatt csak a 2019. november 29-ei rendkívüli képviselő-testületi ülésen került sor a módosításra.

A Kúria ezeket nem fogadta el

Kifejtették, hogy a makói önkormányzati rendelet szerint is az építményadó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete, a kifogásolt rész pedig az építményadó mértékét állapítja meg úgy, hogy a legalább 250 főt foglalkoztató adóalanyok vonatkozásában egy magasabb adótétel bevezetésével, a korábbi adó mértékét január 1-től a háromszorosára megemeli. Ugyanakkor a foglalkoztatottak száma nem tekinthető vagyoni értékben, négyzetméterben kifejezhetőnek.

A jogszabálysértésen kívül megállapították azt is, hogy az önkormányzati rendelet egységes szerkezetben nincs feltöltve a Nemzeti Jogszabálytárba, és hasonlóképpen nem található ekként az önkormányzat honlapján sem.