đŸ“ș A Liszt-dĂ­jas operaĂ©nekes szĂ­vesen emlĂ©kszik vissza kiszombori Ă©veire

Kevesen tudjĂĄk, de SzƱcs MĂĄrta, Liszt Ferenc-dĂ­jas magyar opera-Ă©nekesnƑ nem csak hogy kiszombori szĂĄrmazĂĄsĂș, de egyenesen a közsĂ©gben szĂŒletett. ErrƑl, valamint munkĂĄssĂĄgĂĄrĂłl adott interjĂșt a MakĂłi CsĂ­pƑsnek. (FotĂł: Nagy Attila / Magyar Állami OperahĂĄz)

SzƱcs MĂĄrta mƱvĂ©sznƑ, a honismereti kör oldalĂĄn olvastam, hogy a Kiss MĂĄria Hortensia Honismereti Kör hĂ­vĂĄsĂĄra most, jĂșlius 3-ĂĄn operaestet ad a helyi Nagyboldogasszony katolikus templomban Ijjas NoĂ©mi Ă©s SĂŒli TamĂĄs tĂĄrsasĂĄgĂĄban. Ă–n kiszombori szĂŒletĂ©sƱ, de mĂĄr rĂ©g elköltözött a csalĂĄdja a falubĂłl. KĂ©rem, mesĂ©ljen egy kicsit magĂĄrĂłl, milyen emlĂ©kei vannak a falurĂłl, illetve az elköltözĂ©s emlĂ©ke hogyan Ă©l önben? Vannak rokonok, esetleg ismerƑsök, akikkel mĂ©g tart kapcsolatot a csalĂĄdja? 

„CsodĂĄs nyarakat töltöttem Kiszomboron nagyszĂŒleimnĂ©l Ă©s szeretett rokonaimnĂĄl, PĂĄsztor MihĂĄly, drĂĄga nagybĂĄtyĂĄmnĂĄl  Ă©s felesĂ©gĂ©nĂ©l, Ángyi nĂ©ninĂ©l, de Ă©desanyĂĄm mĂĄsik testvĂ©rĂ©nĂ©l is, PĂĄsztor JĂĄnosnĂĄl. UnokatestvĂ©reimmel sok szĂ©p, kellemes idƑt töltöttĂŒnk egyĂŒtt a nyĂĄri szĂŒnidƑben.

SzĂŒleim SzƱcs Vilmos Ă©s PĂĄsztor MĂĄria, mindketten kiszomboriak, de hĂĄzassĂĄguk utĂĄn Budapestre költöztek, Ă©s ott Ă©ltĂŒnk kisgyerekkorunk Ăłta. Ă‰n Kiszomboron szĂŒlettem, anyai nagymamĂĄm hĂĄzĂĄnĂĄl,- ugyanis Ă©desanyĂĄm, PestrƑl leutazott szĂŒleihez – velem vĂĄrandĂłsan – Kiszomborra, mert Ă©desapĂĄm kikĂŒldetĂ©sben volt, Ă©s addig rĂĄbĂ­zta anyut a szĂŒleire. Így törtĂ©nt, hogy Ă©n itt lĂĄttam meg a napvilĂĄgot. 

De azt lehet mondani, hogy gyerekkorom majd minden szĂŒnidejĂ©t vagy az Ady Endre utcĂĄban, SzƱcs nagymamĂĄmĂ©knĂĄl, vagy a Szegedi Ășton PĂĄsztor nagyapĂĄmnĂĄl töltöttem.TehĂĄt nagyon szoros szĂĄlak fƱztek ide, amiĂłta csak lĂ©tezem.

Persze, ahogy felnƑttem, a sorsom Ăștjaira kellett lĂ©pnem, Ă©s bizony azok az utak sokfelĂ© vezettek. De soha nem felejtettem el az Ă©n kis szĂŒlƑfalumat.”

Hogyan alakult az élete az évek folyamån?

„Az Ă©neklĂ©s volt a sorsom. MĂĄr kisgyerekkorom Ăłta. SzĂŒleim nagy szeretettel kötƑdtek a zenĂ©hez Ă©s a mƱvĂ©szetekhez. ApĂĄm hegedĂŒlt, anyu pedig gyönyörƱ szƑnyegeket szƑtt.

Az Ă©vek sorĂĄn sok mindent megtanultam, megszenvedtem a sikerek minden egyes ĂĄllomĂĄsĂĄt, viszont mindegyik egy Ășjabb lĂ©pcsƑfokra emelt. Lelkileg Ă©s szellemileg. Sokszor hallom ezt: “milyen nagy szerencse”! – nos, Ă©n nem nagyon hiszek a szerencsĂ©ben, inkĂĄbb bizonyos Ă©gi ĂștmutatĂĄsban, ha elƑzƑleg megdolgoztĂĄl Ă©rte. 

EgĂ©sz pĂĄlyafutĂĄsom sorĂĄt ez jellemezhetnĂ©. Mikor szerzƑdtettek az OperahĂĄz magĂĄnĂ©nekesĂ©nek, elsƑ szerepem fƑszerep volt, Gilda, Verdi RigolettĂł c. operĂĄjĂĄban. Ez gyönyörƱ Ă©rzĂ©s volt. És az akkori operahĂĄzi vezetĂ©s, mĂ©g az Ășn. “aranykor” idƑszakĂĄhoz tartozott. EgymĂĄst követtĂ©k a szerepek, Traviata, Lammermoori Lucia, Boleyn Anna, Norina, Melinda, Elvira
 SorsfordĂ­tĂł volt szĂĄmomra, mikor a BĂ©csi Állami OperahĂĄzban elƑénekeltem Lorin Maazelnek, aki szerzƑdtetett Verdi TraviatĂĄjĂĄra. Ezek utĂĄn a vilĂĄg hĂ­res operahĂĄzaiban Ă©nekelhettem szerepeimet.

Elmondhatom, hogy pĂĄlyĂĄm csĂșcspontja az volt, mikor lĂ©trehoztuk nĂ©hĂĄny kollegĂĄmmal az Opera Historica AlapĂ­tvĂĄnytt ritkĂĄn jĂĄtszott nĂ©pszerƱ operĂĄk lĂ©trehozĂĄsĂĄra. Nagy sikerrel mutatkoztunk be itthon Ă©s kĂŒlföldön. Ă‰s mĂ©gis, ekkortĂłl indult egy cĂ©lirĂĄnyos rosszindulatĂș, hetyke irigysĂ©g, aminek sajnos elĂ©g nagy teret adott az akkori operai vezetĂ©s. SajnĂĄlatosan megvĂĄltozott a mƱvĂ©szet szerepe, helyzete, sokszor kitĂ©ve nem mĂ©ltĂł csatĂĄrozĂĄsoknak. 

VĂĄltozik a vilĂĄg, de ne feledjĂŒk, a kultĂșra, a mƱvĂ©szet tisztasĂĄga felemel, tĂĄplĂĄl egy nemzetet, ezĂ©rt ĂłriĂĄsi szerepet kell kapjon, ha lĂ©tezni akarunk. EzĂ©rt is örvendetes, hogy a honismereti kör a komolyzene nĂ©pszerƱsĂ­tĂ©sĂ©t is cĂ©lul tƱzte ki ezzel az elƑadĂĄssal.

EzĂ©rt fontosak nekem is a gyökereim, a kis falu, ahol szĂŒlettem. RemĂ©lem, kedves rokonaimmal is Ășjra talĂĄlkozhatunk, PĂĄsztor, SzƱcs Ă©s PĂłsa unokatestvĂ©reimmel. S bĂĄr több Ă©ve, hogy nem jĂĄrtam itt, boldog vagyok, a meghĂ­vĂĄsnak örĂŒlök, Ă©s köszönöm a Kiss MĂĄria Hortensia Honismereti Körnek!”

KöszönjĂŒk szĂ©pen, hogy gondolatait megosztotta velĂŒnk, vĂĄrjuk a jĂșlius 3-ai elƑadĂĄst a Nagyboldogasszony-templomban Kiszomboron. Az elƑadĂĄs lĂ©trejöttĂ©t adomĂĄnyaikkal több helyi civil szervezet Ă©s igen sok kiszombori lakos segĂ­tette.

E.

Tetszenek a cikkeink? SzeretnĂ©, ha a jövƑben is olvashatna ilyeneket?

A MakĂłi CsĂ­pƑs kormĂĄnyfĂŒggetlen hĂ­rportĂĄl. CĂ©lunk a MakĂł Ă©s tĂ©rsĂ©gi valĂłsĂĄg bemutatĂĄsa, kĂŒzdelem a korrupciĂł Ă©s a közĂ©leti arrogancia ellen. Nem ĂĄll mögöttĂŒnk milliĂĄrdos Ă©s nem vagyunk kitömve közpĂ©nzzel sem. Éppen ezĂ©rt mƱködĂ©sĂŒnkre az olvasĂłk, az Önök segĂ­tsĂ©gĂ©re van szĂŒksĂ©gĂŒnk.

A Donably-n könnyedén beållíthatja, mekkora összeggel tudja tåmogatni munkånkat.

Havi ezer forint is nagy segítség!

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzåszólås?

Az e-mail-cĂ­met nem tesszĂŒk közzĂ©.

Legfrissebb hĂ­reink

kapcsolĂłdĂł cikkeink