Czirbus Gábor/Facebook
Hétfőn a Fidesz és a KDNP közös megemlékezést tartott, amelyen megkoszorúzták a néhai miniszterelnök síremlékművét a Fiumei úti sírkertben. A volt kormánypártok szerint Magyar Péter szembefordult azzal a polgári Magyarországgal, amelynek alapjait a rendszerváltáskor Antall József rakta le.
Az MTI szerint Rétvári Bence arról beszélt, a Fidesz és a KDNP tovább akarja vinni azt a polgári, kereszténydemokrata Magyarországot, amelyet Antall József igyekezett az életművével létrehozni, a rendszerváltás előtt szellemiekben, a rendszerváltás után a közjogi rendszerben is.
Czirbus Gábor, Makón élő fideszes országgyűlési képviselő azt írta oldalán, hétfőn olyan döntések születtek, amelyek éppen ezeket az alapelveket kérdőjelezik meg: köztársasági elnök erőszakos eltávolítása, az Alkotmánybíróság lefejezése, vagy éppen a választójogi rendszer korlátozása.
Antall József öröksége a szabadságról, a felelősségről és a nemzeti összetartozásról szólt, míg Czirbus szerint Magyar Péter politikája ezzel szemben a megosztásra, a gyűlöletre és a politikai leszámolásra épül.
Magyar Péter: erre kaptunk felhatalmazást
A miniszterelnök a parlamenti zárószavazásokat követően egy rendkívüli sajtótájékoztatón az Országházban hétfőn kora este azt mondta, a választók döntését hajtották végre. „Erre kértünk és erre kaptunk teljesen egyértelmű, világos felhatalmazást a magyar emberektől; nem árultunk zsákbamacskát semmilyen tekintetben” – fogalmazott Magyar Péter, kiemelve, hogy folytatják a munkát az ügynökakták megnyitásával, az uniós források hazahozatalának további feladataival, a források hatékony felhasználásával.
Magyar Péter szerint a Velencei Bizottságban is tudják, hogy „trükkös dolog egy félig autoriter, egy jogállamot lebontó rendszer után újjáépíteni a jogállamiságot”, hogy egy „ideiglenes, egyszeri, gyors megoldással kell átvágni a gordiuszi csomót, mert másképp nem lehet”.
Az Alaptörvény módosításával negszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság elnökének (Polt Péter) a megbízatása. Ezen felül 70 éves életkori felső határt vezetnek be az alkotmánybírók számára. Legfeljebb 12 évben (vagy három ciklusban) maximálják az országgyűlési képviselők mandátumát; létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal; a bírósági vezetők (Kúria és OBH elnöke) visszahívhatóvá válnak, és a jövőben a köztársasági elnök a bírák által javasolt jelöltekből választ; csökkent a sarkalatos törvények száma és eltörölték a Költségvetési Tanács vétójogát.
About the Author
