A héten egyeztetést szerveztek a makói városházán, ahová a vízügyi hatóságok mellett meghívták a térség polgármestereit, helyi képviselőket, valamint a makói aPont aktivistáit. A felek különbözőképpen értékelték a találkozót, mindenesetre az biztos, hogy jelenleg adminisztratív okok nehezítik, hogy több mint 5 milliárd forint elköltése után ne arzénos vizet kapjanak a Makón és a térségben élők.
A találkozó ötlete még a novemberi közmeghallgatáson merült fel. Az aPont közlése szerint ennek a megszervezése úgy zajlott, hogy hétfőn 12:59-kor írtak nekik a városházáról, hogy másnap 10 órakor lesz a megbeszélés, tehát kevesebb, mint 24 órával előtte szóltak nekik. Másnap is volt meglepetés, hiszen ők egy háromoldalú találkozóra számítottak a makói önkormányzat, az Alföldvíz Zrt. és közöttük. Ehhez képest térségi polgármesterek, makói képviselők, illetve a Nemzeti Vízművek Zrt. vezetői is jelen voltak.
A makói aPont szerint arról kevésbé esett szó, hogy a makói ivóvíz nem iható a magas arzéntartalom miatt – ezt nem ők, hanem a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) állítja. Ennek kapcsán azt kérték, legyen átfogó tájékoztatás a lakosság felé.
Való igaz, Farkas Éva Erzsébet posztja is inkább az ivóvízminőség-javító program aktuális helyzetére tért ki. A polgármester azt írta, Szeverényi György, az Alföldvíz Zrt., valamint Haranghy Csaba, a Nemzeti Vízművek Zrt. vezérigazgatója részletes tájékoztatást adtak a projekt jelenlegi állásáról és a folyamatban lévő szakmai munkáról. A megbeszélésen elhangzott, hogy a beruházás még nem tudott lezárulni.
Hogy miért, az a Délmagyarország tudósításából kiderül: az érintett települések egy részét az elkészült víztisztító művek kijavításával látnák el, a többit meg a Békés vármegyei hálózatról. Ehhez a központi víziközmű-fejlesztési alapból az Alföldvíz beruházóként tudna pénzt igényelni. Ennek egyelőre van egy adminisztratív akadálya: a víztisztító művek az érintett önkormányzatok által alapított társulás tulajdonában vannak, a központi alapból viszont csak állami, vagy önkormányzati tulajdonra lehet költeni. Hogy megkezdődhessen a tervezés, majd a munka, ezeknek először a Nemzeti Vízművekhez kell kerülniük.
Pontos határidőt nem tudtak mondani, de a megyei napilap cikkéből az is kiderül, hogy az arzénmentes ivóvizet biztosító konténereket addig felújíthatják, illetve növelhetik a számukat.
(Fotó: Farkas Éva Erzsébet Facebook oldala)

