Búbos vöcskök költenek az Apátfalvi-halastavakon

Két pár búbos vöcsök kezdett költésbe a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén található Apátfalvi-halastavakon – adta hírül honlapján a nemzeti park. (A fotó illusztráció.)

Fészküket egymástól mintegy 50 méteres távolságban építették hínárból és más vízi növényekből. Az egykori anyaggödörből kialakult kis tavon a partról is jól láthatóak a fészkek.

A búbos vöcsök a Magyarországon előforduló legnagyobb testméretű vöcsökféle. Nevét a fején található jellegzetes búbról kapta. Életmódja a vízhez köti. A hímek látványos násztánca különleges élményt jelent a madárbarátok számára. A tojó általában 5-7 tojást rak, s a fiókák a kikelésük után rögtön képesek követni szüleiket. A felnőtt madarak döntően halakkal táplálkoznak, fiókáikat pedig rovarokkal etetik.

(kmnp.nemzetipark.gov.hu)

Tetszenek a cikkeink? Szeretné, ha a jövőben is olvashatna ilyeneket?

A Csípős teljesen független hírportál a kormánytól. Célunk a Makó és térségi valóság bemutatása, küzdelem a korrupció és a közéleti arrogancia ellen. Nem áll mögöttünk milliárdos és nem vagyunk kitömve közpénzzel sem. Éppen ezért működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk.

A Patreonon könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

Havi két kávé ára, azaz 500 forint is nagy segítség!

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Legfrissebb híreink

Az emberek elkezdték felhalmozni az élelmiszert, lejárhat az árstop

A múlt hétvégén nemcsak a szokásos nagybevásárlást végezték el az emberek, hanem az árstopos termékekből is többet vásároltak, elkezdtek felhalmozni, mivel senki sem tudja, hogy a jövő héttől megszűnik-e az árstop, amelynek hatására hatalmasat drágulnának ezek a termékek – írja a Portfolio.

Tovább »

kapcsolódó cikkeink

Vizsgálják a Tisza és a Maros gátrendszerét

A Tisza és a Maros alsó szakaszának településeket, ipari és mezőgazdasági területeket és nem utolsó sorban emberéleteket is védő, 80 kilométeres gátrendszerét vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói roncsolásmentes módszerekkel – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Tovább olvasom »