Egy új kutatás szerint az, ha egy gyerek palagáz-kinyerő kutak, vagyis hidraulikus rétegrepesztés közelében él, összefüggésbe hozható a leukémia kialakulásának fokozott kockázatával – írja az IFL Science.
Az Environmental Health Perspectives folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint nagyobb a kockázat akkor, ha már akkor is ilyen területen tartózkodott az anya, amikor a gyerek csak magzat volt.
A 24.hu által szemlézett tanulmányban a Yale Egyetem tudósai csaknem 2500 gyermekből álló mintát vizsgáltak Pennsylvaniában, akik közül 405-nél diagnosztizáltak akut limfoid leukémiát (ALL), a rák egy olyan fajtáját, amely a fehérvérsejteket érinti. Az ALL a rák leggyakoribb típusa gyermekeknél. Gyorsan, hevenyen alakul ki, és kezelés nélkül heteken vagy hónapokon belül a beteg halálát okozhatja. Míg a túlélési arány viszonylag magas, a túlélők nagyobb kockázatnak vannak kitéve más egészségügyi problémák, fejlődési és pszichológiai rendellenességek, valamint tanulási nehézségek esetében.
A friss tanulmány szerint azoknak a gyerekeknek, akik egy repesztéses kúttól számítva 2 kilométeres körzeten belül élnek, 1,98-szor nagyobb esélyük van az ALL kialakulására, mint azoknak, akik távolabb élnek. Az anyaméhben a kockázat 2,8-szoros volt. Az eredmények azután születtek, hogy a kutatók olyan egyéb tényezőket is figyelembe vettek, amelyek összefüggésben lehetnek a rák diagnosztizálásával, például a társadalmi-gazdasági helyzetet és az etnikai hátteret.
A kutatók feltételezik, hogy a megnövekedett leukémiakockázat összefüggésben lehet a vízminőséggel – a rétegrepesztés ugyanis igencsak jelentős eséllyel szennyezheti is a vízkészleteket.
„A nem szokványos olaj- és gázfejlesztés során olyan vegyi anyagokat is felhasználhatnak, amelyek a rákkal összefüggésbe hozhatóak, így a rétegrepesztés közelében élő gyermekek ezen vegyi rákkeltő anyagoknak való kitettsége komoly közegészségügyi aggodalomra ad okot”
– mondta Nicole Deziel, a tanulmány vezető szerzője.
A Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a palagáz kutatás-kitermelés továbbra is komoly környezeti és közegészségügyi aggályokat vet fel. Ilyen aggasztó kockázat a talajvíz minőségének veszélyeztetése, illetve a repesztéshez szükséges nagy vízmennyiség, a repesztés levegőminőségre kifejtett hatása, valamint a földrengést okozó hatása és a palagáz éghajlatváltozásban játszott szerepe.
Mint arról korábban hírt adtunk, a Makói-árok mélyén becslések szerint önmagában 600 milliárd köbméter palagáz, vagyis 60 évre elegendő készlet fekszik. Azonban a nehézségek miatt évek óta nincs kutatása és kitermelés.
|
Szeretne a jövőben is olvasni hasonló cikkeket? A Makói Csípős mögött nem állnak milliárdosok, működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk. A Donably-n könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat. |
