? Elismerték a nyugalmazott makói főlevéltáros munkáját

Hétfőn délelőtt a Csongrád-Csanád Megyei Levéltári Napok programján a helytörténet-kutatások legújabb eredményeiről számoltak be a Korona alsó termében. Vig Zoltán nyugalmazott főlevéltáros negyven évnyi levéltári munkája elismeréséül Oltvai-díjat vett át.

Köszöntőjében Farkas Éva Erzsébet polgármester felidézte a makói helytörténeti kutatások fontosabb állomásait. – Büszkék lehetünk rájuk, nélkülük nincs településünk, nincs múltunk, így nincs jövőnk és jelenünk sem – fejtette ki. A jelenkorból kiemelte dr. Tóth Ferenc történész, néprajzkutató, múzeumigazgatót, Gilicze Jánost, dr. Halmágyi Pált, Vig Zoltánt, Marosvári Attilát.

Ezt követően dr. Biernacki Karol, a Csongrád-Csanád Megyei Levéltár igazgatója átadta a szervezet által alapított Oltvai Ferenc-díjat Vig Zoltánnak. A díj azért különleges, mert a munkatársak javaslata alapján ítélik oda.

Vig Zoltán 1953-ban született tősgyökeres makói református családban. Az 1975-ben nyugdíjba vonuló Nagy Sándor helyett lett a makói levéltár munkatársa, először előadóként, majd az egyetem elvégzését követően levéltárosként dolgozott. 1975-1982 között nehéz körülmények között, lényegében egyedül működtette az intézményt. Kutatókat, ügyfeleket szolgálat ki, iratokat rendezett. Később, vezetésével komoly iratbegyűjtési munka kezdődött el. 1987-től, – az ország levéltárai közül talán elsőként, – az általa alapított levéltári videóstúdió több tucatnyi eseményt rögzített és őrzött meg az utókornak. Levéltári munkája mellett, 1990-től a Makói Városi Televízió vezetője és a városi újság szerkesztője volt. 2016-ban a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosaként és főtanácsosaként vonult nyugdíjba – hangzott el a méltatás során.

A konferencia levezető elnöke Gilicze János, ny. levéltári főtanácsos volt. Előadást tartott Urbancsok Zsolt a robotmegtagadásról és az úrbéri büntetőbíráskodásról Makón 1838-1847 között; Marosvári Attila az 1918 őszi erőszakhullámról a vármegye községeiben; Vizi Dávid Máté Istók Irén fiatalkoráról; Zeitler Ádám Makó társadalmtörténetéről a Rákosi-korban és Forgó Géza a Makó-Újvárosi református templom építéséről.

Szeretne a jövőben is olvasni hasonló cikkeket?

A Makói Csípős mögött nem állnak milliárdosok, működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk. A Donably-n könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb híreink

Csongrád-Csanádban több mint 4600 diák érettségizik

Országosan május 3-án, reggel 8 órától vette kezdetét az érettségi vizsgaidőszak. Pénteken a nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgy nyitotta az írásbelik sorát, Csongrád-Csanád vármegyében 1 fő szerb nyelvből fog vizsgázott ezen a napon.

Tovább »

kapcsolódó cikkeink