Egy évtizeddel ezelőtt még általános jelenség volt, hogy az őszi csapadékok nyomán kiterjedt sekély vízállások jöttek létre a Csanádi pusztákon, azonban az idei évben is teljesen szárazon maradt a környék legjelentősebb pusztai vizes élőhelye, a Nagy-Zsombék mocsara. Ilyen körülmények között a vízimadarak is elkerülik a területet és sokkal nagyobb hangsúlyt kap a madarak szempontjából a Maros.
Régebben csak akkor húzódtak le a folyóra éjszakázni, inni a szárnyasok, ha a pusztai vizek befagytak, most viszont már ez az egyetlen alkalmas éjszakázóhely számukra. A vegyes vadréce csapatok ezres nagyságrendben tartózkodnak a folyó felső szakaszán, és a korábban csak ritkán erre látogató vadludakból is egyre gyakrabban lehet észlelni a folyón éjszakázó csapatokat, néhány tízes létszámokkal.
A vízen a szőrmés ragadozóktól ugyan védve vannak, de az ártér tollas csúcsragadozói, a rétisasok potenciális zsákmányként tekintenek a folyón állomásozó vízimadarakra. Napjában többször is végigpásztázzák a levegőből a Marost, fel-felzavarva a népes récecsapatokat, ilyenkor figyelik, hogy van-e legyengült, sérült madár a csapatban, amit elkaphatnának – írta szerdán a nemzeti park oldala.
(Fotó: illusztráció/Pixabay)
About the Author
