Fakó rétihéja repült át Csanádalberti felett

Fakó rétihéját figyeltek meg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai április 5-én, a Csanádi puszták felett, Csanádalberti határában.

Magyarországon fakó rétihéjákat csak a tavaszi és az őszi vonulási időszakban lehet látni. Ezek a ragadozó madarak a Szaharától délre eső Száhel-övezetben töltik a telet, onnan tartanak most az ázsiai sztyeppéken található fészkelőhelyeik felé.

Egyik fontos útvonaluk a Dél-Tiszántúlon, a Körös-Maros Nemzeti Park tájain vezet keresztül. A Csanádi pusztákon rendszeresen felbukkannak, igaz, csak nagyon kis számban. Az idei első, megfigyelt példány alacsonyan és magányosan repült, ahogyan ez a fakó rétihéjákra általában jellemző – írja a nemzeti park honlapja. A fakó rétihéják csak átvonulóként figyelhetők meg hazánkban.

(Fotó: Szél Antal István/kmnp.hu/archív)

Tetszenek a cikkeink? Szeretné, ha a jövőben is olvashatna ilyeneket?

A Csípős teljesen független hírportál a kormánytól. Célunk a Makó és térségi valóság bemutatása, küzdelem a korrupció és a közéleti arrogancia ellen. Nem áll mögöttünk milliárdos és nem vagyunk kitömve közpénzzel sem. Éppen ezért működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk.

A Patreonon könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

Havi két kávé ára, azaz 500 forint is nagy segítség!

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Legfrissebb híreink

Az emberek elkezdték felhalmozni az élelmiszert, lejárhat az árstop

A múlt hétvégén nemcsak a szokásos nagybevásárlást végezték el az emberek, hanem az árstopos termékekből is többet vásároltak, elkezdtek felhalmozni, mivel senki sem tudja, hogy a jövő héttől megszűnik-e az árstop, amelynek hatására hatalmasat drágulnának ezek a termékek – írja a Portfolio.

Tovább »

kapcsolódó cikkeink

Vizsgálják a Tisza és a Maros gátrendszerét

A Tisza és a Maros alsó szakaszának településeket, ipari és mezőgazdasági területeket és nem utolsó sorban emberéleteket is védő, 80 kilométeres gátrendszerét vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói roncsolásmentes módszerekkel – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Tovább olvasom »