Péntek reggel izgalmas pillanatoknak lehettünk szemtanúi a skanzenben: az 1980-ban elhelyezett közel 150 éves gabonás kasokat egy ideiglenes helyre kellett áttelepítsék – adta hírül a József Attila Múzeum.
A kis építmények állaga nagyon megromlott és nem tűrt halasztás a felújításuk. A makói önkormányzat és Farkas Éva Erzsébet polgármester támogatásával mentik meg a pusztulástól ezen épített emlékeinket. Az épületek elmozdítását nagy szakértelemmel végezte Boros Sándor, a BORCI-Trans Kft. vezetője és csapata. A felújítási munkák Matuszka István, a Szak-ma Center Kft. vezetőjének irányításával és munkatársai segítségével fognak zajlani.
Sajátos, típusában ősi gabonatároló a kas. Alul szántalpra épült, fölül koszorúgerenda tartja össze. A fölfelé szélesedő építmény fala vesszőfonat; a kis nyeregtetőt zsindellyel, utóbb hódfarkú cseréppel födték. A végére fönt bebúvó ajtót helyeztek. A tapasztás nélkülieket kukoricás kasnak hívták, a kívül-belül tapasztott és meszelt változatúakat gabonás, életes, vagy lisztes kasnak nevezték. Egy-egy házhoz 2–3 kas is tartozott; egyikben búzát, a másikban árpát, a harmadikban kukoricát tartottak. A török hódoltság idején vagy tűzvész esetén lovat fogtak elé, és biztonságos helyre vontatták – olvasható Makó építészeti emlékei között.
