Leszavazták Jakab Péter vidéki bérek felzárkóztatásáról szóló javaslatát

A Vállalkozásfejlesztési bizottság mai ülését Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter éves meghallgatásával kezdte. Ezt követően áttértek a következő napirendi pontra, amikor először Jakab Péter, a Jobbik elnökének “egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének gyakorlati megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről szóló (H/11062. számú) határozati javaslat önálló indítványának tárgysorozatba vételéről kellett szavazniuk.

A Jobbik frakcióvezetője felszólalásában elmondta, Palkovics beszámolójából az derül ki, hogy szinte soha nem volt még  ilyen jó állapotban hazánk, mint ma. Jakab azt javasolta, hogy a meseírók világából térjenek vissza a valóság világába, mert a valóság azt a képet mutatja, hogy az ország pokoli nehéz válságban van a covid-miatt. Hangsúlyozta azonban, nem csak a koronavírus-járvány miatt kerültek nehéz helyzetbe bizonyos települések, mert vannak olyan országrészek, ahol a válság már 30 éve tart.

Jakab hangsúlyozta, sok megyében, városban és faluban óriási a bérszakadék, ami ráadásul folyamatosan nő, az emberek jóval kevesebb pénzt kapnak ugyanazért a munkáért, mint például a fővárosban.

A Jobbik elnöke kiemelte,

hatalmas a baj, korrekcióra van szükség, mert a vidék elszegényedik, leszakad és kiürül. Pártjának álláspontja az, hogy a vidéki dolgozó is ér annyit, mint egy fővárosi.

Jakab Péter elmesélte, sokszor megkapta már fideszes képviselőktől, hogy örömteli, ha valaki Borsodban 100 ezer forintot keres, mert 10 éve ennyi sem volt, de mondtak neki olyat is, hogy azért nem kell foglalkozni a vidékiek bérfejlesztésével, mert a legszegényebb megyékben nőnek a legdinamikusabban a bérek.

Mint elmondta, nemrégiben írt egy levelet az Innovációs és technológiai minisztériumnak, amiben arról érdeklődött, hogy támogatja-e az ellenzéki vezetésű miskolci önkormányzatának azon javaslatát, hogy induljon el egy gazdaságpolitikai program azért, hogy a leszakadó országrészekben élők fizetése emelkedjen, felzárkózzon a fővárosi bérszínvonalhoz. Sanda Tamás államtitkár azonban “tagadásba és hazugságba menekült”, mivel először letagadta a problémát, majd azt hazudta, hogy a kormánynak nincs is tennivalója a kérdésben, mert a kormány nem tud érdemben hatni a piaci viszonyokra.

Jakab Péter úgy véli, az Orbán-kormány mást sem csinált az elmúlt 10 évben, minthogy a mérhetetlen korrupcióval folyamatosan beavatkoztak a piaci viszonyokba.

Úgy fogalmazott,

“most is erre lenne szükség, csak a közpénz áramlásának irányát meg kell fordítani. Szerinte ugyanis nem elvenni, hanem adni kell végre a népnek.”

Jakab Péter hangsúlyozta, határozati javaslatának három fő pillére van a vidék Magyarország élő munkavállalók bérfejlesztésére.

Először is, ki kell egyenlíteni a béreket az állam szektorban. Ennek megfelelően az állam többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezeteknek alkalmazniuk kellene az “egyenlő munkáért egyenlő bért” elvét, ami azt jelentené, hogy a nyíregyházi postás ne keressen kevesebbet, mint a fővárosi kollégája, hiszen az ő táskája semmivel sem könnyebb, mint a budapestié.

A második pont úgy szól, hogy

a kormány tárgyalja újra a multinacionális cégekkel kötött stratégiai megállapodásokat úgy, hogy ezek a szerződések ne csak a multiknak adandó kedvezményeket részletezzék, hanem tartalmazzák azt is, milyen ütemben kívánják ezek a cégek felzárkóztatni a munkavállalók bérszínvonalát.

Az elmúlt években átlagosan a multik minden egyes újonnan létrehozott munkahely után 15 millió forint állami támogatást kaptak, ami lényegében “ingyen pénz” volt számukra. Ezért cserébe azonban nem minőségi béreket adtak a dolgozóknak, hanem sokkal inkább rabszolgamunkát, amin változtatni kell.

A Jobbik elnöke végezetül az utolsó pillért ismertette, amely szerint lehetővé kell tenni azt, hogy a kis-és közép vállalkozók is tudjanak béreket fejleszteni, amit önerőből nem fognak tudni megtenni, hiszen “agyon vannak terhelve.” Jakab szerint éppen ezért arra lenne szükség, hogy

a kormány átfogó járulékcsökkentéssel lehetővé tegye, hogy forráshoz jussanak a vállalkozások, a forrásokat pedig kötelező jelleggel fordítsák bérfejlesztésre, hogy meg tudják őrizni a minőségi magyar munkaerőt.

Sőt, szerinte akár azt is megfontolandó, hogy a kormány tegye lehetővé, hogy az átlag alatt kereső munkavállalók esetében legyen visszaigényelhető a személyi jövedelemadó 100 százaléka annak érdekében, hogy a vidéken, leszakadó országrészben dolgozók átlagosan havonta akár 40-45 ezer forintos jövedelemhez juthassanak.

A Fidesz nem támogatta Jakab Péter határozati javaslatát

Jakab Péter felszólalására Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő, a Vállalkozásfejlesztési bizottság alelnöke reagált, aki politikai pamflettnek nevezte a Jobbik elnökének határozati javaslatát. Szerinte a magyar kormány sokat tette a magyar vidék felzárkóztatásáért. Szatmáry úgy vélte, a javaslat céljaival egyetért, de szerinte az politikai nyilatkozatoktól hemzseg, és kontraproduktív.

Elmondta, a piac közvetett támogatásával tudják és próbálják elérni a kívánatos célokat, de azok a beavatkozások, amelyek a határozatban szerepelnek, több esetben éppen a leszakadó térségekben megvalósuló beruházások ellen hathatnak. A fideszes képviselő közölte, mivel nem tartja alkalmasnak szakmai vitára az indítványt, nem fogják támogatni. 

Felszólalt még Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke, aki egyetértett a javaslattal, mert szerinte is fontos lenne, hogy kezeljék a kiugró bérkülönbségeket. Elmondta, támogatni fogják, de pártja álláspontja szerint néhány plusz kiegészítésre szükség lenne, például arra, hogy az uniós fejlesztési forrásokat célzottan irányítsák a gazdaságilag depressziós térségekbe, amelyekről a Fidesz teljesen elfeledkezett, emellett a vállalati adócsökkentést is megemlítette.

Végezetül Z. Kárpát Dániel, a bizottság elnöke szólt hozzá, aki elmondta,

30-40 évnyi különbség mutatható ki egy Győr-Moson-Sopron megyei viszonyrendszer és a szabolcsi kisfalvak életviszonyai között.

Rámutatott, a kis falvakban összeteszi a kezét az, akinek 110-120 ezer forintos nettó fizetése van. Elmondta, tíz év kormányzás után az Európai Unió legszegényebb régiói közül négy még mindig Magyarországon található, az évtizedes távolságok pedig lényegében nem csökkentek 2010 óta, igaz, 30 éve kimutatható folyamatról van szó – jegyezte meg.

Z. Kárpát felhívta a figyelmet arra is, hogy a társasági adó csökkentése egy mikroszázalékos engedményt jelentett a magyar kis- és közepes méretű vállalkozások számára, miközben adóparadicsomi állapotot hoztak létre a multicégeknek. Kiemelte,

a járványügyi védekezés közben a magyar kormány aláírt egy 2 milliárd forintos támogatásról szóló szerződést az Audival, amely a német cég teljes leállásából fakadóveszteségét kipótolta a kieső munkabérekkel együtt. A magyar kkv-k esetében azonban ezt már nem láthattuk a kormányzat részéről.

Ezt az ordító kettős mércét tudná ez a javaslat legalább részben felülírni, de azt is látjuk, hogy az elképesztő munkahelyteremtési támogatás, a társasági adó kulcsának csökkentése, a multik kényeztetése és a nagyon kedvező klíma kialakítása mellett sem mer, vagy nem akar ellenfeltételeket támasztani a kormány” – szögezte le.

A Jobbik alelnöke kiemelte,

olyan Magyarországot szeretne, amely nem a dolgozók olcsóságával akar a nemzetközi piacon versenyezni, hanem jólétet kíván biztosítani Borsodtól Szabolcsig mindenkinek.

Jakab Péter határozati javaslatát 4 igen szavazat, 5 nem és 1 tartózkodás mellett leszavazták az indítvány tárgysorozatba vételét.

(alfahir.hu)

Tetszenek a cikkeink? Szeretné, ha a jövőben is olvashatna ilyeneket?

A Csípős teljesen független hírportál a kormánytól. Célunk a Makó és térségi valóság bemutatása, küzdelem a korrupció és a közéleti arrogancia ellen. Nem áll mögöttünk milliárdos és nem vagyunk kitömve közpénzzel sem. Éppen ezért működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk.

A Patreonon könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

Havi két kávé ára, azaz 500 forint is nagy segítség!

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Legfrissebb híreink

Változás Hódmezővásárhely vezetésében

Márki-Zay Péter csütörtökön javaslatot tett Kis Andrea MSZP-s főállású alpolgármester leváltására, majd miután az indítvány nem kapta meg a szükséges minősített többséget, elvonta a politikus feladatköreit.

Tovább »

A románok megszabadulnak az orosz gáztól

A bukaresti parlament májusban elfogadhatja a fekete-tengeri földgáz kitermelését szabályozó törvény módosítását célzó előterjesztést, amely a tengeri (offshore) és a szárazföldi (onshore) gázmezők kitermelésének egyaránt új lendületet adhat. Virgil Popescu román energiaügyi miniszter szerint a jogszabály révén Románia teljes mértékben függetlenné válik az orosz gáztól, mindemellett erős jelzést ad a befektetőknek is – derül ki a Világgazdaság kolozsvári tudósításából.

Tovább »

kapcsolódó cikkeink