Sokáig tartott, de csak megnyertük a Bartók-pert. Az átszervezésről szóló miniszteri döntést megsemmisítették ennek a tanévnek a végével, úgyhogy van (és lesz is) Bartók – számolt be róla Kotroczó Béla, a Bartók szülői közösségének jogi képviselője. Mint az közismert, a Makói Általános Iskola Bartók épületének bezárásáról villámgyorsan döntöttek 2022-ben, ezt a mai napig nehezményezik a szülők.
Az ügy lényege az volt, hogy 2022-ben az épületet oktatásra alkalmatlannak találták (ennek ellenére most egy felújítást követően oda költöztek a Kálvin téri ovisok, ugyanis az óvodát is felújítják) és a bartókosok a költözést a szünet előtti napon tudták meg. Ez hatalmas közfelháborodást váltott ki akkor, egymást érték a demonstrációk a városban, majd létrejött az M-BB Védegylet, amely a volt makói Bartók Béla Általános Iskola jogvédéséért jött létre és a szülőket képviselte jogi úton.
Az ügyben most váratlan fordulat jött, ugyanis a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, az alperes Belügyminiszter által hozott döntését 2026. június 19. napjával hatályon kívül helyezi, ezt meghaladóan a keresetet elutasítja. Továbbá kötelezik, hogy 15 napon belül fizessen meg a szülői közösség egyesületének 56 ezer forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
Az ítélőtábla indoklása 8 oldalas. A keresetben Kotroczó Béla, a szülők jogi képviselője előadta, hogy a közel 4 évvel ezelőtti átszervezés során a véleményezési eljárás szabályait megsértették, mert a tájékoztatási kötelezettségnek nem tettek eleget, nem állt rendelkezésre minden szervezet véleménye és a véleményezési eljárás formális volt.
A fenntartó Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ szerint a véleményezési eljárást szabályszerűen lefolytatták, a tájékoztatást megadták, a Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola vezetése szerint a szülők a véleménynyilvánítási jogukat gyakorolhatták.
Végül az elsőfokú bíróság, a másodfokú bíróság és a Kúria után most eljutott az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára. Itt rögzítették, az átszervezés végrehajtásával – különösen akkor, ha az oktatás ténylegesen megszűnt a korábbi székhelyintézményben, az új helyszínen (Almási utca) pedig tanítási rend alakult ki – új, stabilizálódott jogi és ténybeli helyzet jött létre. A tanulók jogviszonyai, az oktatás szervezeti keretei, a pedagógiai munka rendje mind e döntéshez igazodva alakultak át, melynek visszafordítása a jogsértés orvoslását nem jelentené, hanem egy újabb, az oktatás rendjét alapjaiban érintő beavatkozás lenne.
A jogsértés jogkövetkezménye nem az oktatás visszaállítása a korábbi székhelyintézményben, hanem az eljárási jogsértés orvoslása, annak kikényszerítése, hogy a fenntartó a törvényben előírt eljárási rendet betartsa. A döntés jövőre nézve történő hatályon kívül helyezése fenntartja az oktatás rendjének folytonosságát, az intézmény szervezeti működésének szabályszerűségét, nem vonja kétségbe a már lezajlott tanítási időszak jogszerűségét és nem teszi utóbb jogalap nélkülivé a tanulók jogviszonyát, az intézmény működési kereteit.
A hatályon kívül helyezés a fenntartói döntési autonómiáját fenntartja, kizárólag azt állapítja meg, hogy a döntéshez vezető folyamat során eljárásjogi jogszabálysértés valósult meg. A fenntartó számára megnyílik a lehetőség – és egyben kötelezettség –, hogy az átszervezéshez vezető döntési folyamatot szabályszerűen, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben előírt eljárási garanciák betartásával valósítsa meg. Ez magában foglalja különösen a felperesi szülői szervezet véleményének előzetes beszerzését.
About the Author
