📺 Megtalálták Kiszombor első artézi kútját, de a nagyobb feltárás még várat magára

Június elején találták meg a Szent János-kút maradványait a község főterén. A mai testületi ülésen kiderült, hogy a bővebb feltárás a Móra Ferenc Múzeum végezhetné el, azonban ennek költsége az önkormányzatot terhelné.

Endrész Erzsébet önkormányzati képviselő kérdésére Szirbik Imre alpolgármester, – aki az időközi választásig vezeti a községet, – elmondta: csak a szegedi múzeum munkatársai tárhatják fel tovább a maradványokat. Ha hívják őket, akkor annak költsége van, amit az önkormányzatnak kell állnia. Elmondta, hogy Borsi Sándor helytörténész volt nála egyeztetni a kúttal kapcsolatban.

Endrész Erzsébet hozzátette: reméli, hogy majd a későbbiekben egy kis emléktábla kerülhet a kút maradványaihoz.

Amíg nem létesültek artézi kutak, addig a Maros vizét itta a helyi lakosság. A megtalált első artézi kutat 1889-ben fúrták nem messze a római katolikus templomtól, a nagyközség központjában. A kútnak nagy szerepe volt abban, hogy megszűnt az addig sokat pusztító kolera.

A keddi testületi ülést egyébként élőben közvetítettük Facebook oldalunkon. A kútról szóló tájékoztató az első videó 9. percénél kezdődik.

(Kiemelt fotó: Szeretünk Kiszombor/facebook)

Tetszenek a cikkeink? Szeretné, ha a jövőben is olvashatna ilyeneket?

A Csípős teljesen független hírportál a kormánytól. Célunk a Makó és térségi valóság bemutatása, küzdelem a korrupció és a közéleti arrogancia ellen. Nem áll mögöttünk milliárdos és nem vagyunk kitömve közpénzzel sem. Éppen ezért működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk.

A Patreonon könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

Havi két kávé ára, azaz 500 forint is nagy segítség!

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Legfrissebb híreink

kapcsolódó cikkeink

A magyar sajtóban napokig nem számoltak be a csernobili atomkatasztrófáról

1986. április 26-án következett be az ukrajnai Csernobilban, a magyar fővárostól hozzávetőleg ezer kilométerre a világ (hivatalosan) legsúlyosabbnak tartott atomerőmű-szerencsétlensége. A baleset híre nagyon lassan terjedt: hazánkban a Magyar Rádió 28-ai, esti hírmagazinja számolt be róla elsőként, röviden. A tényleges veszélyről azonban még évekig nem esett szó.

Tovább olvasom »