Napra pontosan ötven éve tetőzött a Maros, majd elkezdődtek a kitelepítések

50 évvel ezelőtt óriási próbatétel előtt állt Makó városa, valamint a többi Alsó-Tisza és Maros vidéki település. A vízgyűjtőmedencékben nagy mennyiség csapadék hullott, és arra lehetett számítani, hogy a két folyó alsóbb szakaszain az árhullám meghaladja az 1932. évi legmagasabb szintet – emlékezik meg az 1970-es makói árvízről Zeitler Ádám önkormányzati képviselő, történész.

Május 18-án nagy mennyiségű munkaerőt és technikát csoportosítottak át Csongrád megyébe. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának Propaganda és Művelődési Osztály vezetője szerint „A lakosság hangulata aggódó, de ennek ellenére abban bíznak, hogy az árvízveszélyt el lehet hárítani… Helyenként pánikhangulat és bizonyos mérvű felvásárlás tapasztalható Makón.”

Az Árvízvédelmi Bizottság 1970. május 20. ülésén elrendelte a készenléti állapotot és a részleges kitelepítés előkészületeit Makón is. Hálával és köszönettel tartozunk azoknak, akik az 50 évvel ezelőtti védekezésben részt vettek! – fogalmazott a makói képviselő, helytörténész.

A Maros 1970. május 20-án, este 22 órakor tetőzött 624 centiméteren, miközben a várostól négy kilométerre nagy mennyiségű vízzel feltörő buzgárcsoport (fakadóvíz a töltés védett oldalán) alakult ki. A kritikus órákban teljes mozgósítást rendeltek el, a várost 56 mérnök, 92 technikus, 178 vízügyi szakdolgozó, a makói tűzoltóság, 2600 polgári személy, két-két honvédségi alakulat, szovjet katonai egység, műszaki zászlóalj, valamint egy-egy karhatalmi alakulat, 120 fős rendőri egység, polgárvédelmi egység, munkásőr- és vöröskeresztes zászlóalj védte.

A folyó tetőzése után egy nappal, május 21-én az akkor 32 000 lakosú Makó, valamint Maroslele, Földeák és Óföldeák kitelepítése mellett döntöttek, hogy elkerüljön egy esetleges tömegkatasztrófát. Gátszakadás esetén a város legmélyebben fekvő részeit négy-, a legmagasabb pontját kétméteres víz borítaná. A négy településről és a környező tanyákról összesen 18 ezer embert telepítettek ki egyetlen éjszaka alatt, akiknek többsége – 16 000 fő – Hódmezővásárhelyre került, de Szentes és több község is fogadott be menekülteket. A kitelepítettek a közvetlen veszély elmúltával, július 3-án térhettek vissza otthonaikba.

Tetszenek a cikkeink? Szeretné, ha a jövőben is olvashatna ilyeneket?

A Makói Csípős kormányfüggetlen hírportál. Célunk a Makó és térségi valóság bemutatása, küzdelem a korrupció és a közéleti arrogancia ellen. Nem áll mögöttünk milliárdos és nem vagyunk kitömve közpénzzel sem. Éppen ezért működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk.

A Donably-n könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

Havi ezer forint is nagy segítség!

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Legfrissebb híreink

A nap témája: Magyarország is támogatja az új szankciókat, még ha mást is állít a kormány

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország ellenzi a további szankciók bevezetését, Peter Stano külügyi szóvivő felidézte Josep Borrell külügyi főképviselő csütörtöki nyilatkozatát, amelyet Borrell 27 (ezt kétszer is elmondta) tagállam nevében tett. Ebben a következő szerepel: ,,partnereinkkel együttműködve a lehető leghamarabb további korlátozó intézkedéseket terjesztünk elő Oroszországgal szemben.”

Tovább »

A nap idézete

77 éve hunyt el Bartók Béla, magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.

Tovább »

Legyőzte a paksiakat a Makó FC

Egyórányi játék után 2-0-ra vezettek a hazaiak, a paksi erőfeszítések csak a szépítésre voltak elegendőek. A makóiak a középmezőnyben tartózkodnak a tabellán.

Tovább »

kapcsolódó cikkeink