Hazánk alföldi tájain, azon belül is a Körös-Maros Nemzeti Park területén rendszeresen telelnek nemcsak az itt költő, hanem az északabbról érkező ragadozó madarak is. Vonzzák őket a táplálékban bővelkedő, nagy kiterjedésű sík területek – számolt be róla hét elején a nemzeti park.
A Csanádi puszták térségében költő parlagi saspárok egész éven át viszonylag stabilan tartják a territóriumukat, így velük a költési időszak után, ősszel és télen is rendszeresen találkozunk. A folyók árteréhez és a kiterjedtebb erdőkhöz kötődő rétisasok ezzel ellentétben a Csanádi pusztáktól távol eső területeken fészkelnek, télidőben azonban mindig jellemző a megjelenésük a pusztákon, akár heteken keresztül egészen stabilan tartózkodnak egy adott területrészen. Idén november végén is megjelent egy öreg rétisas-pár.
A Montág-pusztán vadásznak, éjszakázásra pedig rendszerint a puszta nyugati peremén elhelyezkedő facsoportot használják. Mindkét sasfajra jellemző, hogy a fiatal, még párba nem állt egyedek akár nagy távolságokra is kóborolnak, hosszabb-rövidebb időre állomásoznak egy-egy területen. Ilyen kóborló példányokkal egész évben találkozhatunk a Csanádi pusztákon is.
A novemberi esők előtt még igen nagyszámú mezei pocok és egyéb kis rágcsáló volt a térségben, ezért nagyon sűrűn tartózkodtak a ragadozó madarak is a területen, több tucat egerészölyvet, pusztai ölyveket, vörös vércséket, kékes rétihéjákat lehetett megfigyelni. A kis rágcsálók számának megcsappanásával azonban mostanra a pusztai ölyvek jó része elhagyta a térséget, a vörös vércsék és egerészölyvek száma is lecsökkent, és kékes rétihéjából is kevesebbet lehet látni az ilyenkor megszokottnál.
About the Author
