292 éve máglyán, elevenen égettek el egy tucat embert Szegeden boszorkányság miatt

Magyarországon összesen 124 boszorkányperről lehet tudni biztosan, melynek több mint a fele Szegeden, a most már Boszorkányszigetnek keresztelt területen zajlott. Az egyik leghírhedtebb boszorkányper is éppen Szegeden zajlott 1728. július 23-án.

Szeged városát először pestis, aztán az árvíz sújtotta, nem meglepő, hogy amikor a várt esőzés helyett szárazság, majd jégeső jött, kissé betelt a pohár a lakóknál. A tömeghisztériává fajuló gyanúsítgatások sorát Kökényné Nagy Anna bábaasszony indította el a városban.

Már ellene is folyt eljárás Makón, és sokan kétségbe vonták szakmai alkalmasságát is, miután meghalt a kezei között egy újszülött. A papok közben elterjesztették, hogy azért nem segít az esőért könyörgő istentisztelet, mert van, aki kiköpi a szent ostyát. Ezzel is gyanúsították az ismert bábát, aki ijedtében beárulta néhány ellenségét, hogy mentse az irháját (négy bába is volt a vádlottak közt).

Egykettőre megteltek a börtöncellák a vélt boszorkányokkal, a feketelistára leginkább védtelen szegények kerültek fel. Ugyanakkor a képzeletbeli boszi-hadsereg élére a város leggazdagabb polgárát, az egykori főbírát, Rózsa Dánielt tették meg a vádaskodók. Szegény 82 éves bácsi a kínzások hatására vallomást tett, hogy valóban ő adta el pénzért a csapadékot hét évre a törököknek, majd zacskókba kötötte az esővizet a hordói alá. A szegedi boszorkányokról nem csak az hírlett, hogy a pogánysággal azonosított törökökkel cimborálnak, hanem hogy egy különleges kenőccsel tudnak repülni, majd felkantározzák keresztény embertársaikat és rajtuk nyargalnak, no és persze az ördöggel hálnak buja vigasságokon.

A Boszorkány-sziget, ami a Tisza szabályozása miatt valójában már csak félsziget (Fotó: wikipédia)

Volt, akit a kínvallatásokon annyira megtörtek, hogy fájdalmai hatására elismerte: egy gyereknek levágta a fejét és tököt tett a helyére. Az események hátterében természetesen semmiféle paranormális erő nem játszott közre, csupán arról volt szó, hogy a török megszállás után rengeteg nincstelen és kétségbeesett ember lepte el a várost, a kilátástalannak tűnő helyzetet pedig csak fokozta a hosszan tartó aszály is.

Az ominózus nyári napon, 1728. július 23-án még forróbb lett a levegő, mint máskor: hat férfit és hat nőt égettek el nagy nyilvánosság előtt máglyán, plusz egy tizenharmadik áldozat is életét vesztette, akit előtte lefejeztek és testét szintén a cölöphöz kötözték. Lett volna több nyomorult is a tűzre vetve, de volt, aki öngyilkos lett a börtönben, hárman megfulladtak, egy fiatalasszony pedig várandós volt, őt csak a szülés után ölték meg. Az összesereglett nézők ujjongva nézték az óriási füstöt eregető máglyákat, mert isteni büntetésként tekintettek a kivégzésekre. Addigra újabb 28 nevet hordtak össze a megkínzott áldozatok, akik börtönben várták a hasonló végkimenetelt, de szerencsére III. Károly felfüggesztette a végrehajtást.

Magyarországon ez volt egyébként az utolsó kivégzéssel végződő boszorkányper. Végül Mária Terézia elégelte meg a boszorkányfogdosást, és apja nyomdokaiból kitérve 1755-ben betiltotta Monarchia-szerte ezt az önkényes tömeggyilkosságot. Sőt, 100 évre titkosították is a periratot, úgy szégyellték, hogy ezek a kivégzések megtörténhettek. A feljegyzések szerint az utolsó boszorkányégetés Lengyelországban volt 1783-ban.

Megközelítés

A Boszorkány-szigetnek nevezett terület Alsóváros és a Tisza között fekszik, és meghatározását tekintve valójában inkább félszigetként, part menti ártérként állja meg a helyét. Súlyos aurájú területét könnyen megközelíthetjük, ha Szegeden járva a Tisza Lajos körút klinikánál lévő végén jobbra kanyarodunk, majd a klinikai épületek előtt elhaladva eljutunk a parton a töltésig. Innen az erdőbe, a partra kanyarodunk, és már ott is vagyunk.

(szeretlekmagyarorszag.hu nyomán)

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb híreink

Kiszomboron is felhívják a figyelmet a koraszülöttekre

A koraszülöttek világnapját minden év november 17-én tartják, hogy világszerte felhívják a figyelmet a koraszülésre és a koraszülöttek, illetve családjaik küzdelmére. Idén ezen a napon, vagyis jövő hét vasárnap Kiszomboron is várják az érdeklődőket különböző programokra a Helytörténeti Gyűjtemény terére.

Tovább »

Semmilyen szórakozási lehetőségük nincs a makói fiataloknak

A fiatalok szórakozási lehetőségei is szóba kerültek a múlt hét szerdai testületi ülésen. Végül a képviselő-testület és a HSZC Makói Návay Lajos Technikum igazgatója arra jutott, hogy az összes iskola bevonásával egy közös beszélgetést szerveznek, mire lenne igény.

Tovább »

,,Körforgalomként” használják az autósok a Bérpalotát

Komoly problémára hívta fel a figyelmet a szerdai testületi ülésen Gáspár Sándor önkormányzati képviselő. Az autósok a Hotel Glorius felől bemennek, majd befordulnak Hagymatikum felé és a sarkon, az órásnál a sétálóutcára fordulnak, hogy végül a gyógyszertárnál csatlakozzanak vissza a főútra.

Tovább »

kapcsolódó cikkeink