Az állásukat elvesztők nem jelennek meg azonnal a statisztikákban, a számokat befolyásolja az is, hogy az ingázók hova vannak bejelentve, vagy hogy hány egyéni vállalkozó regisztrálja munkanélküliként magát.
Magyarországon a KSH adatai szerint áprilisban 3,8%-ra emelkedett a munkanélküliségi ráta, a munkanélküliek száma 174 ezer fő volt. A Portfolio becslései szerint azonban a valós szám 280 ezer körül van jelenleg, a munkanélküliség pedig 6 százalék körül lehet. A különbség oka, hogy az állásukat elvesztett emberek nagy része egyelőre nem lett hivatalosan munkanélküli, csak inaktív, illetve a korlátozások miatt egyelőre nem is kerestek munkát.
A portálnak megszólaló Erste szakemberei szerint
elsősorban a rugalmasabb munkaerőpiacnak köszönhető, hogy a hivatalos adatokban alig látszik a járvány hatása.
Sok esetben például a határozatlan idejű munkaszerződések felmondása esetén még hónapokig tart a felmondási idő, ami alatt a foglalkoztatottság folyamatos a statisztikában. Emellett az elemzők szerint a munkahelyüket elvesztők nem jelennek meg automatikusan a munkanélküliek között, különösen igaz ez azokra, akik nem keresnek másik állást, mint például a nyugdíjasok és nem világos az sem, hogy az egyéni vállalkozók milyen arányban regisztrálják magukat munkanélküliként.
Tovább torzítják a munkanélküliségi statisztikákat az ingázók, akik abban az országban kerülnek be a hivatalos statisztikába, ahol élnek. Ez Magyarország és Szlovákia esetében az ausztriai munkavállalókon keresztül érinti az adatokat. Kockázatot jelenthet a külföldről hazatérő munkavállalók száma is, ami elsősorban Romániában dobhatja meg a munkanélküliek számát, ha Olaszországból és Spanyolországból tömegesen térnek vissza.
Az Erste Bank elemzői szerint a recesszió elkerülhetetlen a régió országaiban, így a következő hónapokban a munkanélküliség is emelkedni fog.
Horvátországban, Romániában és Szerbiában kétszámjegyű lehet idén az átlagos munkanélküliségi ráta, Magyarországon ez hét százalékos lehet.
