Betegséghez is vezethet, ha nem pihen az agy

[ad 1]

Ha szelektálatlanul próbáljuk habzsolni az információt, akkor az agy nem képes megfelelően eltárolni azt, s az információkból nem lesz eredeti gondolat. Ha csak gyűjtögetjük az információt, csökken a kreativitás, amely állandó sikertelenséget, frusztrációt okoz, ami krónikus stressz-állapothoz, majd depresszióhoz, szorongáshoz, pánikbetegségekhez vezet – mondja az agykutató. 

2010-ben jelent meg több mint száz egészséggazdasági szakértő közreműködésével az Európai Unió egyik tanulmánya, amely szerint 2009-ben az Unió az agybetegségek kezelésére 798 milliárd eurót fordított, mutatott rá Freund Tamás agykutató a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Ha egy családba autista vagy skizofrén gyermek születik, egész életében folyamatos gyógyellátásra szorul, de az is a költségek közé számít, hogy az ápolás egy-egy családtagot folyamatosan kivon a munkavégzés alól – magyarázta a meglepő adatokat.

Az információrobbanással egyre nagyobb az emberi agyra nehezedő adaptációs nyomás is. Az elmúlt száz évben a telefon, a rádió, a televízió, a mobiltelefon, az internet megjelenése agyunk információs környezetét nem csak minden eddiginél komplexebbé tette, de jelentősen megnövelte a feldolgozandó információmennyiséget is.

Az evolúció során az agy nem erre fejlődött ki, ehhez nem képes biológiailag adaptálódni. Viselkedésünkben azonban tudunk, pontosabban tudnánk alkalmazkodni, ha belátnánk, hogy meg kell tanulnunk élni a kommunikációs technológiák biztosította új lehetőségekkel. Ha azonban nem jól élünk ezekkel a lehetőségekkel, ha szelektálatlanul próbáljuk habzsolni az információt, akkor az agy nem képes megfelelően – érzelmi és motivációs impulzusokkal társítva, súlyozottan – eltárolni azt, s az információkból nem lesz eredeti gondolat.

Az agynak is szüksége van pihenésre, hogy beépüljön mindaz, amit az ember érzékel, amilyen információkat megszerez. A gyerekekre különösen figyelni kell, hiszen egyre gyakoribb, hogy iskola után nem a társaikkal csinálnak közös programot, hanem rohannak haza, hogy leülhessenek a számítógép elé. A közösségi oldalakon folytatott kommunikáció azonban érzelmileg kiüresedik, ellentétben a személyes kapcsolattal, amikor az összes érzékszervünkön keresztül megtapasztaljuk a másikat – mondta Freund Tamás a Kossuth Rádióban.

(hirado.hu nyomán)

[ad 2]

Szeretne a jövőben is olvasni hasonló cikkeket?

A Makói Csípős mögött nem állnak milliárdosok, működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk. A Donably-n könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb híreink

kapcsolódó cikkeink