Pulitzer József TISZA Szigetek/Facebook
Bár országos listáról szereztem mandátumot, az első pillanattól kezdve egyértelmű volt számomra, hogy a szívem és a munkám a választókerületemhez köti – fogalmazott a Makói Csípősnek adott interjújában Gyömbér Dávid. A tiszás országgyűlési képviselőt megkérdeztük arról is, milyen munka folyik az Országgyűlés Digitalizációs és Technológiai Bizottságában és hogy milyen ügyek képviseletet tartja a legfontosabbnak.
Mit szólt hozzá, amikor kiderült, hogy rajta van a TISZA országos listáján?
Hatalmas megtiszteltetésként ért, amikor kiderült, hogy fent vagyok a TISZA Párt országos listáján – egyáltalán nem számítottam rá. Hogy hányadik helyet kaptam, az teljesen másodlagos volt számomra; mivel egyáltalán nem vártam el a jelölést, így az utolsó helynek is ugyanúgy örültem volna, és nem az lebegett a szemem előtt, hogy bejutok-e a parlamentbe. Úgy gondolom, ennyi elkötelezett TISZA-szimpatizáns közül bekerülni egy ilyen szűk, illusztris névsorba, már önmagában komoly elismerés.
Ugyanakkor ezt a helyet nem ajándékba kaptam a párttól: rengeteget dolgozgattam a rendszerváltásért, a makói környékbeli és a hódmezővásárhelyi Tisza Szigetekkel egyaránt. Rengeteg önkéntes munkát, időt és energiát tettem bele ebbe a közösségbe. Végtelenül büszke vagyok arra, hogy felkerültem a listára.
Meglepetésként érte, hogy a 112. helyről sikerült mandátumot szereznie, olyan sokan nyerték meg a körzetüket?
Tudni kell, hogy a lista vége felé szerepeltem, így egyszer sem fordult meg a fejemben, hogy valaha is bejuthatok. Én nap mint nap azért dolgoztam, hogy dr. Ferenczi Gábor és a TISZA Párt megnyerje a választást. Az, hogy nekem is esélyem van a mandátumra, április 12-én, vasárnap este 9 óra magasságában tudatosult bennem. Megbabonázva néztem a telefonomat: azt láttam, hogy ha még két jelöltünk fordít, bent vagyok a parlamentben. Fél óra múlva már csak egy jelölt hiányzott, percekkel később pedig már bent voltam.
Egy héten át én voltam a határvonal: egyszer bent voltam, egyszer kint. Mindenkinek mondtam, hogy még ne gratuláljanak, mert semmi sem biztos, de a környezetemben már mindenki ünnepelt. Rengeteg hívást, e-mailt és üzenetet kaptam vasárnap este, hétfőn és kedden. Hétfő dél körül már kicsúsztam a bejutó helyről, szerdára pedig a romániai levélszavazatok után még két hellyel hátrébb kerültem. Sokan szurkoltak, biztattak, hogy »meglesz ez, Dávid!«, és még ha nem is akartam ezzel foglalkozni, folyamatosan ez volt a téma.
Ezután jött a péntek, a többi külföldi levélszavazat és az átjelentkezők feldolgozása. Sok volt a szoros körzet. Péntek este 9 körül megcsörrent a telefonom: az egyik tiszás jelöltünk fordított, én pedig újra bent vagyok a parlamentben! Mivel a hivatalos lezárás csak szombaton volt, még ekkor is mindenkit nyugalomra intettem.
Végül eljött a szombat, és a dolgok a lehető legszerencsésebben alakultak: nemcsak én jutottam be, hanem Havasi Balázs, utánam lévő listás jelölt is. Ez valami elképesztő volt, nem voltak rá szavak. Végtelenül hálás vagyok azért, hogy ennyi ember elment szavazni, és a rendszerváltásra tette le a voksát. A többi pedig már történelem. Abban biztos voltam, hogy a TISZA Párt és dr. Ferenczi Gábor győzni fog. A kétharmadra nagyjából 75% esélyt adtam – arra viszont, hogy én is bekerülök a parlamentbe, kereken 0%-ot.
Eddig milyen fontos témákról esett szó a Digitalizációs és Technológiai Bizottságban, amelynek Ön is a tagja?
- Az állami és közigazgatási digitalizáció reformja
A bizottság egyik legfontosabb célja az állampolgárok és a hivatalok közötti papírmunka radikális csökkentése. Terítéken van az állami digitális rendszerek egyszerűsítése, hogy az ügyintézés ne plusz adminisztrációt, hanem valódi időmegtakarítást jelentsen. Ez szorosan összekapcsolódik az oktatási és egyéb ágazati rendszerek (például a KRÉTA és az egészségügyi platformok) modernizációjával és a piaci verseny megnyitásával a szoftverek terén.
- Kiberbiztonság és adatvédelem
Az új technológiák bevezetése mellett a nemzeti adatvagyon védelme kritikus ponttá vált. A bizottság kiemelten foglalkozik a kormányzati és lakossági infrastruktúrát érő kiberfenyegetések kivédésével, a kritikus infrastruktúrák digitális védelmének megerősítésével, valamint azzal, hogy az állampolgárok személyes adatai a legnagyobb biztonságban legyenek kezelve.
- Digitális átállás és gazdasági innováció
Ahhoz, hogy a hazai kkv-k (kis- és középvállalkozások) és a gazdaság versenyképes maradjon, elengedhetetlen az innovációs politika újragondolása. A bizottság feladatkörébe tartozik a technológiai fejlesztések, a mesterséges intelligencia (MI) hazai alkalmazási lehetőségeinek és jogi kereteinek kidolgozása, valamint a kutatás-fejlesztési (K+F) források hatékonyabb csatornázása.
A Digitalizációs és Technológiai Bizottság tagjaként nem elméleti kérdésekkel akarok foglalkozni, hanem a mindennapi valóságot akarom megváltoztatni. Az egyetemen is ezen a területen tanulok, és pontosan látom, milyen területeken kell azonnali, látványos előrelépést elérnünk.
Kiemelt téma volt a gyermekek online védelme is. Meggyőződésem, hogy a gyermekek védelme közös ügyünk.
A mezőgazdaság digitalizációját is kell felgyorsítanunk. A modern technológia alkalmazása ma már nem a jövő, hanem a jelen: a precíziós gazdálkodás és a digitális megoldások elterjedése jelenti az egyetlen utat ahhoz, hogy a hazai és a térségbeli gazdák versenyképesek maradjanak.
Másodszor, radikálisan modernizálni kell az állami hálózati és szoftveres rendszereket. A rendőrségi informatikai rendszerek állapota sok helyen súlyos működési problémákat okoz. Rendőrségi tapasztalatok szerint a rendszer lassúsága és instabil működése jelentősen nehezíti a mindennapi munkát.
Végül, de nem utolsósorban a kiberbiztonság terén kell rendet tennünk. Nem engedhetjük meg – ahogy azt a KRÉTA-rendszer esetében láthattuk, hogy több tízezer ember adatai kerülhettek veszélybe, ami elfogadhatatlan egy állami rendszer esetében.
Listás képviselőként hogyan tudja segíteni Makót és a választókerületet?
Bár országos listáról szereztem mandátumot, az első pillanattól kezdve egyértelmű volt számomra, hogy a szívem és a munkám a választókerületemhez köti. Csongrád-Csanád vármegye 4-es körzetében 21 település található – mi dr. Ferenczi Gáborral mind a 21-et és az ott élő minden egyes embert képviselni fogjuk. Véget vetünk annak a korszaknak, amikor települések azért kerültek hátrányba, mert a vezetésük nem volt szimpatikus a hatalomnak – ahogy azt Hódmezővásárhely esetében láthattuk. Nálunk nem lesznek első- és másodosztályú települések: egy kiszombori vagy földeáki lakos szava pont ugyanolyan fontos, mint a makóiaké.
A legfontosabb célom az életminőség javítása, az alapvető emberi jogok biztosítása és a fiatalok helyben tartása. Elérhetetlen luxus helyett alapjognak tartom az arzénmentes, tiszta ivóvizet Makón és a környékbeli falvakban.
Ugyancsak nemzetstratégiai és életbevágó kérdés számunkra a mezőgazdasági vízgazdálkodás radikális reformja. Mivel az egyetemen is agrár-üzleti és digitalizációs szakon tanulok, pontosan látom a szakmai hátteret, a technológiai hiányosságokat és a megoldási lehetőségeket is. A Dél-Alföldet és a választókerületünket sújtó brutális, történelmi aszályok, valamint a talajvízszint drasztikus csökkenése miatt a víz megtartása és hatékony felhasználása ma már a térségünk túlélésének a záloga. Nem várhatunk tovább a sült galambra: intelligens öntözőrendszerekre, digitális talajnedvesség-mérő szenzorokra és modern, adatalapú vízvisszatartási technológiákra van szükség. El kell érnünk, hogy egyetlen csepp víz se vesszen kárba, és a helyi gazdák pontosan, centire készre tervezni tudják az öntözést a klímaváltozással szemben. A digitalizáció ezen a területen nemcsak modernizációt, hanem a gazdaságaink megmaradását jelenti: ha nincs víz és nincs technológia, nem lesz mezőgazdaság sem a térségben.
Örülnék, ha egyszer visszatérhetne a szülészet Makóra. Én még itt születtem, ezért ez személyes ügy is számomra. Tudom ugyanakkor, hogy ehhez orvosokra, szakmai feltételekre és fenntartható finanszírozásra van szükség.
A lakosság szolgálata mellett a másik fő feladatom a helyi »fekete foltok« és gyanús beruházások tételes átvilágítása lesz. A Páger Mozi elhúzódó felújításának ügyét is tisztázni kell. Egészen elképesztő, hogy 2016 végén megérkezett rá a 600 milliós állami támogatás, most 2026-ot írunk, vagyis magyarán már 10 éve zajlik egyetlen mozi felújítása! Elfogadhatatlan, hogy egy ilyen beruházás közel tíz év alatt sem zárult le megnyugtatóan. A korábbi városvezetési kommunikáció egy része ma már nehezen hozzáférhető, ezért különösen fontos a teljes dokumentáció nyilvánossága. Bár kívülről végül átkenték az épületet, az köszönőviszonyban sincs az eredeti, többszintes, nagy teraszos látványtervekkel, amelyeket sikerült lementenem. Tisztázni kell, pontosan mire fordították a támogatási forrásokat, és miért nem valósult meg a beruházás az eredeti tervek szerint. Olyannyira, hogy a választás előtt mindössze két nappal még 46 millió forintot vissza is kellett utalni Lázár János korábbi minisztériumának! Külön közbeszerzésen 40 millió forintért húztak fel egy kerítést – abból a pénzből 2021-ben egy tisztességes, felújított családi házat lehetett venni Makó jó környékén. Ez csak az egyik olyan helyi ügy, amelyben világos válaszokra és teljes átláthatóságra van szükség.
About the Author
