Ítélet született a makói gyermekelhelyezési ügyben – közölte szerdán a Szegedi Törvényszék, amely elutasította az anyai nagyszülők keresetét. A bíróság megállapította, hogy a gyámhatóság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az apa korábban nem követett el a gyermekekkel szemben olyan súlyos cselekményt, mulasztást, ami miatt a gyermekek apa gondozásába kerülése az érdekeikkel nyilvánvalóan ellentétes lenne.
A szülők házasságából két gyermek született, akik a házasság felbontását követően a néhai édesanyjuk gondozásában éltek. Az anya és a gyermekek a házasság felbontását követően Makóról Visegrádra költöztek, ezen időszak alatt az apa rendszeresen tartotta a kapcsolatot a gyermekekkel, fizette a megállapodás szerinti tartásdíjat.
Miután 2024. év elején az anyánál súlyos megbetegedést diagnosztizáltak, az anya és a gyermekek a nagyszülőkhöz költöztek, akik az anya betegsége idején segítséget nyújtottak a gyermekek ellátásában. Ebben az időszakban a szülők között a gyermekek elhelyezése kérdésében polgári per volt folyamatban, az apa szerette volna, hogy a gyermekek a gondozásába kerüljenek.
Az édesanya halálát követően az apa kérelmére a gyámhatóság megállapította az apa szülői felügyeleti jogának feléledését, és felhívta őt annak gyakorlására, míg a nagyszülőket kötelezte a gyermekek átadására. A lefolytatott eljárás – amelyben a nagyszülők kifejtették, hogy a gyermekek elhelyezése náluk lenne a legmegfelelőbb – nem tárt fel olyan körülményt, ami az apa szülői felügyeleti jogának akadályát képezné.
A gyámhatóság döntésével szemben a nagyszülők keresetet nyújtottak be. Álláspontjuk szerint a gyámhatóság nem tett eleget tényállás tisztázási kötelezettségének, továbbá a rendelkezésre álló bizonyítékokat is tévesen értékelte, nem vette figyelembe a gyermekek érdekeit és azok akaratát.
A bíróság a nagyszülők keresetét elutasította, mert azt állapította meg, hogy
a gyámhatóság a tényállást megfelelően tisztázta és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján jogszerűen járt el, amikor felhívta az apát a szülői felügyeleti jog gyakorlására.
Figyelemmel arra, hogy a bíróság a gyámhatóság döntéséig vizsgálhatja a felek cselekményét, ezért már nem értékelhette a jelen perben az apának azt a magatartását, hogy a gyámhatóság döntését követően a lánygyermekét milyen módon hozta el az iskolából.
A gyámhatóságnak az eljárása során nem a nagyszülők és az apa körülményeit kellett összehasonlítania, hanem a
vizsgálatának kizárólag az apára, valamint az apa és a gyermekek viszonyára kellett koncentrálódnia.
A gyámhatóság környezettanulmány útján tisztázta, hogy a gyermekek lakhatásának és ellátásának objektív feltételei az apa lakóhelyén biztosítottak.
A valóságnak megfelelően állapította meg, hogy az apa gyermekek számára nem ismeretlen, rendszeresen tartották a kapcsolatot, az apa a különélő szülőtől elvárható kötelezettségeit teljesítette. Az édesanya halálát megelőzően a gyermekek az apával szemben negatív véleményt nem fogalmaztak meg, még 2024 nyarán – amikor 3 hetet töltöttek az apánál – akkor is arról számoltak be, hogy a kapcsolattartásokon jól érezték magukat, a lánygyermek 2024. évben többször is úgy nyilatkozott, hogy szeretne az édesapjával élni.
Az apa a megelőző eljárásban kifejezetten akként nyilatkozott, hogy biztosítani kíván a nagyszülők részére kéthetente hétvégi kapcsolattartást, amiből helyesen következtetett arra a gyámhatóság, hogy az anyai nagyszülőkkel fennmaradhat a gyermekek kapcsolata a döntését követően is.
