Márki-Zay Péter/Facebook
Szerda este meglepetésrendezvényt szerveztek Hódmezővásárhelyen Márki-Zay Péternek, méghozzá a nyolc évvel ezelőtti választási győzelmének évfordulóján. A polgármester megköszönte a résztvevőknek a városért végzett munkát és hangsúlyozta, hogy továbbra is kizárólag Hódmezővásárhelyért és az itt élőkért fog dolgozni a megválasztott képviselőkkel együtt – adta hírül a vásárhelyi önkormányzat.
Márki-Zay azt írta, tegnap este egy képviselői fórumon vett részt Gyöngyösi Ferenc alpolgármesterrel, aki a fórum végén megígérte, hogy hazaviszi, csak még beugrik a laptopjáért a városházára. A polgármesternek semmi gyanúja nem volt egészen addig, amíg a városháza előtt meg nem látott egy jókora tömeget.
A kollégáinak, régi és új aktivistáinak ott elmondta, ez nem az ő sikere volt, hanem a szabadságra vágyó hódmezővásárhelyieké, és annak a lelkes kis közösségnek a sikere, amelynek tagjai 2018-ban, majd 2019-ben és 2024-ben is mindent megtettek azért, hogy Hódmezővásárhely ne csak a Szabadság Városa legyen, hanem az is maradjon.
A nyolc évvel ezelőtti időközi választást Márki-Zay Péter úgy idézte fel, hogy Hódmezővásárhelyen történelem íródott, és ennek a történelemnek azon az estén részese lehetett. Nem egyszerűen azért, mert ezen a napon választották első alkalommal polgármesterré,
hanem azért a lelkes, reményteli összefogásért, amely számomra a rendszerváltás időszakát idézte, és amelyhez hasonlót addig nem láttam.
Márki-Zay felidézte, olyan emberek is mellé álltak az időközi polgármester-választás során, akik talán nem is értettek mindenben egyet vele, de változást akartak. Érezték, hogy Vásárhelyen szükség van a változásra, és hittek abban, hogy az összefogás csodákra képes, a város pedig tisztességes vezetés mellett többre lenne hivatott.
A kormány, a Fidesz túlerejével és Lázár János teljes pályás politikai letámadásával szemben kellett megállnia. Elárulta, voltak pillanatok, amikor maga is elcsüggedt, mint a politikába kívülről csöppenő ember, de érezte, hogy rengeteg változást akaró vásárhelyi polgár bízik benne és ott van a családja is.
Amikor sorra érkeztek az eredmények és kiderült, hogy a választást megnyertem, a kis Vukból egy konvoj indult el a Kossuth térre, dudálva, villogó lámpákkal. Az emberek az ablakokból integettek, zászlókat lengettek, kijöttek az utcákra. Sokan sírtak, mások a nyakamba ugrottak. Én pedig csak álltam, és próbáltam felfogni, mi történik valójában… Néhány héttel korábban még ismeretlen ember voltam a legtöbbek számára, ezen az estén pedig egy 42 ezres város polgármestere lettem.
About the Author
