Az önkormányzati választások és a rezsiutalványok kézbesítése után, október 17-én mintegy 300 falusi kispostát zárhatnak be országszerte – értesült a Napi.hu több szakszervezeti forrásból. A portál úgy tudja, a Békés megyei Kisdombegyházán már biztosan ezen a napon lesz utoljára nyitva a posta.
A posta jelenleg is végzi azt a felmérését, ami alapján eldöntik, hogy melyik 10 ezer fő alatti településen működnek együtt a takarékokkal. Háromszáz-ötszáz település jöhet szóba, ahol megvalósulhat az együttműködés. Ezeken a kistelepüléseken a tényleges postai tevékenység valójában nagyon alacsony, vagyis a hatékonyságban vannak hiányosságok. Például napi átlag 5 óra kihasználatlan kapacitás figyelhető meg érintett postakörben, 121 postán a feladott napi könyvelt levélküldemény nem éri el az 5 darabot, 412 postán a feladott heti csomag darabszáma átlagosan 1 darab, vagyis a kapacitás kihasználatlan, ezért veszteséges ezeken a helyeken a működés – idézi a portál Szarka Zsoltnak, a Magyar Posta volt vezérigazgatójának 2016-os nyilatkozatát. Úgy vélik, azóta aligha javult a kihasználtság, hiszen a feladott levelek volumene évről évre csökken.
Emlékeztetnek, a posta „méltánytalan többletterheit” a központi költségvetésből kell finanszírozni. Ezeket a terheket az új piaci szereplők befizetéseiből fedezték volna, jelenleg azonban közpénzből kell évente 3-5 milliárd forinttal kisegíteni az állami vállalatot. A hagyományos postai szolgáltatások iránt azonban csökken a kereslet, és a vállalatnak nincs lehetősége ehhez igazítania a hálózatát, a nyitvatartását, az árait, vagyis a szolgáltatásnyújtás paramétereit.
A Magyar Posta továbbá debreceni és a balatonalmádi üdülőjén kívül az összes többi üdülőjét eladná szerte az országban. Az üdülők többsége lerobbant állapotban van, de az elhelyezkedésük alapján nem lehet kizárni, hogy egy-két befektető lát majd fantáziát a megvásárlásukban – írja a lap.
A Fidesz még ellenzékben…
A Fidesz 2009-es EP-programjának 99. oldalán így fogalmaznak:
A kétezer lakosnál kisebb települések postahelyeinek kiszervezése, a vasúti szárnyvonalak leépítése, valamint a helyi iskolák megszüntetése tovább súlyosbítja a kistelepülések helyzetét és növeli leszakadásukat. A hiányzó és saját forrásból nem finanszírozható alapellátásokat, illetve a veszteségesen működő, ám a kistelepülések működéséhez elengedhetetlen szolgáltatások, így a megszüntetésre ítélt posták és vasúti szárnyvonalak fenntartását uniós forrásokból és a központi költségvetés ráfordításából, nagyobb állami szerepvállalás révén kell biztosítani.
A 129. oldalon pedig így írtak:
Dolgozni fogunk továbbá annak érdekében, hogy az eddigieknél könnyebben lehessen finanszírozni az egységes piac működéséhez szükséges társadalmi, infrastrukturális feltételek megteremtését az uniós alapokból, tehát hogy lehessen támogatást kapni a vidéki kisiskolák, kisposták fennmaradásához.
