Az ukrán háborúval, mint veszélyhelyzeti elemmel bővíti a Fidesz az alaptörvényt

Az alaptörvény tervezett módosításával a kormány a veszélyhelyzet körét szeretné kibővíteni két új esettel, a humanitárius katasztrófával és a szomszédos országban zajló háborús konfliktussal  – mondta el a kormányszóvivő pénteken az M1 Ma reggel című műsorában.

Szentkirályi Alexandra kifejtette: a járványhelyzet alatt fontos volt, hogy adott esetben gyorsan és határozottan fel tudott lépni a kormány, és bár a pandémia miatti veszélyhelyzet május végén lejár, lehetnek olyan szituációk, amikor a kormánynak be kell avatkoznia.

Kitért arra, hogy a kormány 40 milliárd forintot költött eddig a háborúból menekülők különböző formában történő megsegítésére, és ennek az összegnek mintegy 2 százalékát kapta meg csupán az uniótól. Ez nem váratlan, a határvédelemre fordított 600 milliárd forintból is csak 4 milliárd forintnyi támogatást kapott az ország – jegyezte meg, hozzátéve, szeretnék, ha az unió jobban kivenné a részét ezekből a terhekből, mert Magyarország az egész unió nevében is eljár.

A kormányszóvivő jelezte: az árstopra vonatkozó intézkedések hatalmas segítséget jelentettek a magyar embereknek és jelentősen lenyomták az inflációt. Ha ezeket nem vezették volna be, és a rezsicsökkentés nem lenne, 13 százalék körül járna az infláció a mostani 8,6 százalékkal szemben – jegyezte meg.

Kijelentette: a nemzeti kormány nem gondolkodik megszorításokban a jövőben sem, és továbbra is a magyar családokat fogják segíteni.

Szentkirályi Alexandra a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, hogy az árstop esetleges fenntartását a magyar gazdaság helyzete lehetővé teszi, mivel ,,jól sáfárkodtak” a rájuk bízott közvagyonnal, és ütésálló magyar gazdaságot tudtak létre hozni; tavaly – a koronavírus-járvány után is – az egyik legmagasabb gazdasági növekedést produkálta a magyar gazdaság.

Az infláció növekedésének egyik fő oka, hogy brutálisan megemelkedtek az energiaárak – mutatott rá Szentkirályi Alexandra, kiemelve, hogy ez nem magyar sajátosság, és a magyar inflációs adat például egy tizeddel marad el az amerikaitól.

Közölte, számítanak az uniós forrásokra, amelyek járnak a magyar embereknek, ugyanakkor nincs úgy ,,kifeszítve” a magyar gazdaság, mint 2010 előtt, tehát nincs szó arról, hogy ha ezek a pénzek nem érkeznének meg, akkor megszorításokra vagy IMF-hitelre lenne szükség.

Tetszenek a cikkeink? Szeretné, ha a jövőben is olvashatna ilyeneket?

A Makói Csípős kormányfüggetlen hírportál. Célunk a Makó és térségi valóság bemutatása, küzdelem a korrupció és a közéleti arrogancia ellen. Nem áll mögöttünk milliárdos és nem vagyunk kitömve közpénzzel sem. Éppen ezért működésünkre az olvasók, az Önök segítségére van szükségünk.

A Donably-n könnyedén beállíthatja, mekkora összeggel tudja támogatni munkánkat.

Havi ezer forint is nagy segítség!

TOVÁBB A RÉSZLETEKHEZ…

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Legfrissebb híreink

kapcsolódó cikkeink

A nap témája: Elszállhatnak a temetkezési költségek is

Az utóbbi években stabilan, kiszámíthatóan emelkedtek a koporsós és hamvasztásos temetkezési alapszolgáltatások árai. Egészen mostanáig, ugyanis „a hazai temetkezési szolgáltatók bajba kerülhetnek a gazdasági környezet radikális romlása miatt, emiatt pedig komoly áremelések várhatóak a jövőben” – közölte a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Egyesületének elnöke, Palkovics Katalin az rtl.hu érdeklődésére.

Tovább olvasom »

A nap témája: Betilthatják a szabad orvosválasztást és korlátozhatják a betegek látogatását

Megszüntetnék a szabad orvosválasztást, korlátoznák a betegek látogatását, erősítené az állami irányítást – egyebek mellett ezt is tartalmazza a hamarosan az Orbán-kormány elé kerülő, a belügyi tárca által tervezett, az egészségügy átalakítást célzó, összességében több száz milliárd forintot érintő javaslatcsomag – írja a Népszava.

Tovább olvasom »